( kruska | 2025. 02. 13., cs – 14:29 )

Amikor 20+ éve megvettük a kis házikónkat, Apukám (hobbista műértőként, villanyszerelői papírok nélkül, amúgy erős gépipari tapasztalattal) kikukázta az egész ház elektromos hálózatát, újrahúzta, minden szuperfrankó volt. Egészen addig, amíg hozzá nem építettünk a házhoz, amikor az új házrész villanyszerelője le nem fikázta Apum művét. Oké, ÉV relé valóban nem volt, de amúgy minden patent, jó méretezés stb.

Oké, ti tudjátok, cseréljetek ki mindent. Végülis legyen tökéletes, ha már egyszer építkezünk.

No onnan kezdve semmi nem ment normálisan. Random pillanatokban levágódtak a kismegszakítók (soha nem az ÉV), nem bírta még a 10A terhelést sem a 16-os kör. Szaki visszajön, "pedig a műszerben minden OK". 

Évekig szívtunk, egyszer berágtam, kihívtam egy "rendes" szerelőt, jó referenciákkal. "Ó, itt minden sz*r", mindent ki kell cserélni. OK, legyen. A "főnök" felmérte, megterveztük. "Alkalmazott" jön, fúr-farag-vés, aztán még1x, mert nem tud tervrajzot olvasni, kábelt újrahúz.

Egyik nap látom, hogy ég a villany, ő meg szerel. Mondom kimegyek, lekapcsolom szívesen. "Nem kell, én áram alatt is tudok szerelni, papírom is van róla, Pakson is szereltem már, meg nagyfesz távvezetéken". Oké, te dolgod, de én léptem innen, nem akarom nézni. Félóra múlva hallok nagy csörömpölést és k***anyázást; segédet kérdem, mi történt: Á, csak papa leugrott a létra tetejéről, mert "csípett valami". 

Hívom főnököt, hogy ezt így légyszi ne. "De már úgyis kész". Másnap átadás: 15-ből 10 konnektorban nem volt villany, 2 helyen nem volt jó a fázissorrend, meg még volt valami gond, amit csak valami drága műszer tudott kimutatni. Telefonban üvöltözés "ezt így hogy gondoltad?". Főnök nekiáll, mégse hagyhatja ott ezt a mesterművet, dolgozik vele még két napot sűrű elnézéskérések közepette.

Plot twist: ÉV relé csak az általuk létrehozott új végpontokon van, a régi házrész eredeti áramköreinél kiszerelték, és úgy is maradt.