Nem, itt arról van szó, hogy ha van egy tíz éves, aki nem köszön, akkor az már lendületből biztosan debil, és az asztal közepére fog szarni, főleg ha a hülye nagyi nem baszta le egyből. Örülök neki? Nem. Dolgozok rajta igen. Kudarc? Hát a faszt. Nagyon örülök, hogy a tied szépen meg lett tanítva. Tudod, az van, hogy az ember azt a gyereket neveli, amelyiket kapta, nem azt, amelyiket képzeli. (És ha te ezt gyakorló szülőként nem tudod, az rohadt nagy kudarc) Hidd el, hogy az enyém is meg fogja tanulni (ahogy most nézem, mire eljutunk arra, hogy tíz éves legye
Valóban nem egy oldalon állunk. A kudarc az, ha valaki felnőtt létére azonnal faszozza, degenráltazza meg asztal közepére fog szarnizza a másik embert, miközben láthatólag épp beleokoskodik más dolgába (tisztán látom magam előtt, ahogy a gyerek épp egy számára kellemetlen szituban bújt bele a nagyanyjába, azért kapta a simit), mert nem nyalták fényesre a seggét. Emberségből, tisztességből elégtelen. Hiába köszönsz mindenkinek előre szerinted kultúr módon.