( uid_4672 | 2025. 02. 04., k – 22:04 )

Az, hogy mi az igény, teljesen helyzetfüggő. Olyannyira, hogy azt is mi, mérnökök döntjük el, hogy a léptetőmotort hajtó elektronika intelligens legyen-e, amellyel lehet kommunikálni, vagy az egész cucc valami monolitikus borzadály, ahol a léptetőmotor hajtását ugyanaz az MCU végzi, mint a billentyűk olvasását meg a kijelző kezelését.

vagy megmondják, hogy költséghatékonysági okokból nem engedhetünk meg 2 kontrollert

 

Valami feldolgozatlan traumád van a PIC-ek által? :D

nincs feldolgozatlan traumám, csak személyes véleményem. A topicindító egy PIC12F675-ről beszélt, tehát maradjunk ennél...

Az egész a General Instrument-től származik, még a 70-es évekből, tudtommal ezt vette át a Microchip... tettek bele dolgokat, de nem merték újratervezni az egészet, kompatibilitási okokból.

Szóval "szerintem" ezért szar:

- már mondtam: a memory bankok, amiket manuálisan kell váltogass

- már mondtam: az indirekt címzés maga a megtestesült gányolás

- a programmemória is lapokra van osztva

- nincsenek regiszterek, van a W és gyakorlatilag annyi

- "risc"-nek hívja a Microchip, de köze sincs, ugye... egy nyavalyás szorzást nem tud megcsinálni hardverből

 

szóval, vállalom, teljes mellszélességgel, hogy a topicindító az energiáját más, értelmesebb dolgokba fektesse, mint ezt az architektúrát megtanulni assemblyben programozni.