Valahol megértem őket, ki lehet azért benne égni. Nagyban függ az is, hogy milyen intenzív a meló, pl. aki valami nagyobb projektet fejleszt, vagy valami nagyon sok gépes rendszert üzemeltet, vagy tesztel, és annyira sokat dolgozik, hogy ha hazamegy, vagy nem munkaidőben van, rá se bír nézni.
Volt régebben egy ismerősön még a 2000-es évek elején, Linux/Gentoo/rendszergazda tanfolyást csinált egész nap. Mikor nála voltam otthon, mutatja, hogy nincs számítógépe otthon. Először azt hittem hülye, de aztán én is elmentem vele a tanfolyásra, hogy pár napja hogy telik, hát, annyira lefáradtam, hogy majdnem befostam, akkor értettem meg, hogy tényleg azért nincs ennek gépe, mert rá se bír nézni, annyira kikészül munkaidő alatt. Nekem is ilyen sok tanfolyás per nap intenzitással kéne tolni, én is kivágnám az enyémet az ablakon, rá se bírnék nézni.
Torvalds is mostanság inkább búvárkodik, családdal van, meg gitárpedálokat forrasztgat, de úgy, hogy gitározni se tud. Gondolom mindegy már neki, csak ne Linux, kernel, programozás legyen, így 30+ év alatt már keresztben-hosszában ráunt.
Én egyelőre lelkes vagyok hobbistaként, de nem ebből élek, ennek ellenére is meg tudok belőle néha csömörleni. Tegnap éjszaka még jó volt, ma pl. 1 órát küzdöttem vele, meg felqrt idegileg, hogy nem volt net. Elég sokáig tartott szűkíteni (telóval, külső Wi-Fi adapterrel), mire kiderült, hogy tegnapi kernelfrissítés után eltört (mainline és LTS kernellel is) a dhcpcd és core dump keretében crashelt (pedig a dhcpcd valami 4 hónapja nem frissült már), de ez a terminálkimenetben nem látszott, csak a systemd status-ban vagy a dhcpcd logban, de ott legalább az is kiderült, hogy "Bad system call" miatt. Végül ip addr és ip route paranccsal oldottam meg kézi címkezeléssel, míg nem keresek másik DHCP klienst. Utálom, mikor így a semmiből megszopat, ritkán van, de akkor elegem lesz belőle. Főleg mikor az ember még reggel kómás, és így kezdi a napját. El is vette a kedvem mára.