Ez minden rendszeren más. Korai AT&T Unixokon a w(ho) parancs kimenete írja, később az uptime, ami van Solarisra is. BSD-ken szintén van uptime és top is. Bármilyen hasonló rendszeren a vmstat is ír némi CPU terhelési adatot, de más metrikával, mint a load average. Ilyen AIX, HP-UX-en fogalmam sincs, szerintem uptime/top párosnak azért már így a 2020-as években implementálva kéne lenniük. Persze ez sose biztos, mert az ember keze csak a megszokott megoldásokra áll rá, eleinte engem még BSD-ken is rettenet zavart, hogy sok apróság máshogy van, egyik megszokott GNU-izmus (pl. watch parancs, sed bizonyos kapcsolói, readline funkciók), bashizmusok (amik ksh-n nincsenek meg, pl. tömbkezelés, spéci if szerkezetek, time parancs, extended globkezelés, read -t -n kapcsolók, stb.), linuxizmus (free, lsblk, blkid, /sys, sok /proc fájl) nincs ott, és más eszközökhöz kell folyamodni (pl. gnutar nélkül nem bontja a linuxos tar állományokat). Sőt, már felejtek régi dolgokat, sysvinit service engedélyezést symlinkekkel, meg mindenféle runlevellel, meg cron job megfogalmazást most fejből lehet már elrontanám, mióta jó sok éve csak systemd meg annak a normibiztos megoldásai mennek a gépen, így már csak man-nyálazás után menne tutira, kicsit kezdek olyan lenni, mint a callcenteres indiaiak, akik csak az Ubuntut ismerik, meg mint kikepzo, hogy csak cpanel-lel megy.
Másik kedvencem a ps parancs, azt mindenki máshogy paraméterezi, és el is térnek a kapcsolók is rendszerenként, hogy épp miket támogat, meg kötőjellel vagy anélkül álmodták meg. Lottónak jó. ps aux-szal megyek neki személy szerint, az eddig emlékeim szerint mindenhol működött, még olyan elvetemült cuccon is, mint a Minix (ahol meg fg/bg/job kezelés nincs). Aztán ezt még tarkítja, hogy minden rendszeren más fájlrendszer, ahhoz más toolok, más initrendszer, más csomagkezelő, más konténerizációs/virtualizációs megoldás, desktopon más hangrendszer. Aki ezeket fejből vágja az vagy zseni, vagy élete nincs a szerencsétlennek és ezzel kompenzál.