Nem feltetlen azert, mert nincs ertelmuk, egyszeruen sok ido munkaltato oldalon, es felesleges stressz a munkavallaloi oldalon.
Mi anno azért kezdtünk el ilyeneket csinálni, mert kevesebb idő volt munkáltatói oldalon. Egyszerűen nem fért bele, hogy beszélgessünk minden jelentkezővel, főleg úgy, hogy volt benne egy rakás kutyaütő. Kiértékelni meg viszonylag gyors, Az alternatíva ugye az, hogy bejön interjúra, elkezdem kérdezni (eleve sokkal stresszesebb, főleg az egységsugarú kockáknak), a másodiknál látom, hogy hülye a linuxhoz mint a seggem, rámegyünk a következőre, ott se lesz képben, makog még kettőt valamiről, aztán fölállok 20 perc után és megköszönöm, hogy eljött, az imho sokkal nagyobb stressz és gyomros lesz, mint ha a házira jön vissza, hogy bocsi, de most nem. (Azt a végére magától is jobban érzi az ember imho.) Ráadásul még bunkó is leszek.
Es akkor most jon a csavar :) egyaltalan nem erdekel mit valaszol ra, azt nezem mennyire csillog a szeme. A hogyan valaszol-bol sokkal tobbet megtudok a jeloltrol. Ha soft skillekben rendben, szivbol jovo elhivatottsaga van, es fejlodo kepesnek tunik, akkor fel van veve. Itt johet kepbe, a mit valaszolt, milyen beszelgetes kerekedett belole. Abbol a szintjet lehet beloni az embernek, de addigra mar felhotlenul beszelgetunk, mint ket szaki.
Ezek egyébként valóban sokkal fontosabbak, bár a fejlődőképest nehéz belőni. :) Ill némi minimum szint mindenhova van.