Egy shared secretet illetve egy törlőkódot, amelyet nem bejelentkezésenként kell használni, el lehet tenni egy roppant biztonságos szekrénybe, széfbe, bárhová, ellentétben a login azonosítókkal, amire naponta (na jó, bejelentkezésenként) szükség van. Tehát ezeket a többi azonosító adathoz képest nehezebben hozzáférhető helyen, biztonságosabban is lehet tárolni. Így lehetőséged van arra, hogy ez tényleg védett legyen. A normál jelszavak esetében nem, mert többnyire sokkal gyakrabban kellenek. És lehet egy rakás felíratlan jelszavad, de ez a rakás nagyjából 20-nál nem nagyobb, átlagemberek esetében annyi sem, tekintve a jelszóbonyolultsági követelményeket.
Tartsd a jelszavakat széfben (elektronikus széfre gondolok), a törlőkódot és egyebeket, amire remélhetőleg tízévente egyszer vagy még ritkábban van szükség, egy jól lezárt fizikai páncélban kinyomtatva, és megoldottad a biztonságos tárolást.