A Balassa–Samuelson hatás szerint a magasabb termelékenységű gazdasági szektorok (például ipar, technológia) felhúzzák az egész gazdaság átlagos bérszintjét, és így a termelékenységet is. Emiatt magasabb a Németországban spárgát szedő ember fizetése, mint annak, ami Romániában teszi ugyanezt. Ez persze igaz pl a Budapest vs falu összefüggésre is, csak mondjuk Budapesten kevés spárgaföld van, de mondjuk helyettesítsd be kőművesre, villanyszerelőre, fodrászra. Emiatt van magasabb fizetés Budapesten, mint falun. Nem a háttérhatalom miatt, hanem ezen ismert összefüggés miatt.
Tehát a budapesti fodrász tulajdonképpen nem önjogán kapja a több pénzt a vidéki fodrászhoz képest, hanem köszönheti a környékbeli magasabb hozzáadott értéket termelő embereknek (pl programozó), hogy felhúzzák az ő fizetését is. Persze azt is neki köszönheti, hogy drágább a lakás/albérlet Budapesten.
Ne velem vitatkozz, hanem a közgazdászokkal.
Itt fizetésről beszéltem, de ebben az értelemben kb analóg a termelékenységgel. A Thyssenkruppos példád tök más téma.