Igen, Pontosan Azt Irtam A Membránokról Mint Te! Bár még a a gumimembrános hangszóró fogalmát sem ismerted, biztosan nagy szakértő lehetsz. ;)
A dobozba épített hangszóró működési elve megfelel egy dugattyúénak. Pl. a robbanómotor is ilyen, csak ott a hengerbe feszűlő tőmítőgyűrűk tömítenek, mert sokkal kisebb a frekvencia, nagyobbak az erők és merevebb a szerkezet, mint egy hangszórónál. Itt meg valahova oda kellett ragasztani azt a kis papír vagy gumi szélet, hogy le ne essen. ;) Az ideális az lenne, ha szabadon el tudna mozdulni, ekkor nem akadályozná a merev kúpot a deformációmentes elmozdulásban. Sajnos 0 erővel is jól záró tömítés nincsen, ezért odaragasztják és jönnek a kompromisszumok.
Persze létezik perem és kúpos membrán nélküli, nem dugattyú elven működő hangszóró is. Ebben az esetben nagyon nagy a felület és csekély az elmozdulás, nem süvít a dugattyú mellett a levegő. Gondolom ez is újdonság lesz a gumimembrán után. Íme "A 20. század legfontosabb hangsugárzója".
kis elteres is merheto. olyan is, amit a fuled nem hall
De van olyan nagy eltérés is, amit nem tudsz megmérni, és füllel lehet hallani. Mert mire korlátozódnak a mérések? Mérhetjük a THD(+N), IM, TIM és a frekvenca átvitelt, de ezekre a mérésekre szolgáló műszerek sokkal egyszerűbbek, mint a fülbe épített spektrumanalizátor. Arról sem vagy hajlandó tudomást venni a nagyprecíz méréseid közepette, hogy a zenét az ember hallgatja (még, ha szubjektíven is, mert az agya úgy működik) és van egypár jelenség, amit ugyan körül tudsz írni, műszaki magyarázatot is szerkeszthetsz hozzá, de csakis azért van úgy, mert az ember úgy szereti. Néhány példa: Az orgonáknál a C-Cisz sípelrendezés, a monokromatikus hang fárasztó, vagy a zene "tompán" vagy "fényesen szól, pedig a kamarazenekar klasszikus darabot játszva a klasszikus vagy modern normál A-ra hangolta a hangszereit.