"Tehát minden társadalmi réteg takarékoskodik."
Úgy tűnik, amit írsz az lényegében nem igaz. A telexes cikkben szépen le van vezetve, de szerintem amúgy is tök nyilvánvaló, hgy mi történik. A gazdagabak adják a megtakarítások zömét és ők fogyasztanak is, de többet már nem tudnak, mert nincs rá szükségük. Ami hiányzik fogyasztás, az a szegényebbek fogyasztása, ők akarnának, de nem tudnak többet fogyasztani.
Összességében hogyan egyeztethető tehát össze az adatok alapján a magyarok magas megtakarítási rátája és sok háztartás megtakarításainak alacsony szintje? A gazdasági jelenségek megértéséhez érdemes az aggregált adatok mögé nézni. Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása alapján a kulcs az, hogy az átlagos megtakarítási rátát mérő adatok eltakarják a jövedelmi különbségeket: a háztartásoknak csak nagyjából harmada képes megtakarítani, ráadásul a megtakarítók jó része az aktívak, közülük is a felső jövedelmi csoportok közül kerül ki.
Így a magas átlagos megtakarítási ráta ellenére a magyarok többsége (saját bevallása szerint) nem tud félretenni, különösen a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a diákok. A 2022–2023-as inflációs sokk során pedig érezhetően csökkent a háztartások vagyona; így fordulhat elő, hogy még a megtakarítók körében is sokan nem tudnának saját erőből kifizetni egy halaszthatatlan 100 ezer forintos kiadást. Egyszerre tud igaz lenni tehát az a két állítás, hogy a magyarok megtakarításai a fizetésükhöz képest átlagosan Európában a legmagasabbak közé tartoznak, és az, hogy a többség nem tudna kifizetni egy hirtelen 100 ezer forintos kiadást.
https://telex.hu/nevertek/2024/10/20/hol-a-penz-sokat-vagy-keveset-taka…