( st3v3 | 2024. 10. 17., cs – 22:10 )

Te magad ismered el a fenti mondataiddal, hogy vagy megadják magukat, vagy elpusztulnak, következésképpen a kérdésedre az egyik válasz, hogy te magad is.

Szó sincs róla. Fogalmam sincs, hogyan oldják meg az ukránok a helyzetet amiben vannak: szerencsére nem nekem kell ezt kitalálnom helyettük. Azt látom, hogy 2022 április végén lett volna lehetőségük egy módon rövidre zárniuk a konfliktust (szerintem enyhébb feltételekkel mint amire most kilátásaik vannak): amit választottak saját maguknak választották: nincs beleszólásunk és ráhatásunk (nem is lenne helyes, ha belepofáznánk), hogy mit csinálnak: saját szuverén kiváltságuk és felelősségük saját országuk védelme: oldják meg. Nem nekünk kell kitalálni, finanszírozni helyettük.

Mégis mi késztet Téged arra, hogy vindikáld magadnak a jogot, hogy az ukránok nevében, az ő pozíciójukból okoskodj? Fogalmunk sincs, hogy pontosan milyen erőforrásaik vannak, mit hogyan áraznak be, 1 km^2 -ért hány életet hajlandóak feláldozni stb: ez az ő belügyük. Az viszont a mi belügyünk, hogy a saját -igencsak véges- erőforrásainkat mire fordítjuk; pláne egy velünk évtizedek óta kifejezetten ellenséges ország kapcsán. Szerintem messze túlmenően túl sok gesztust gyakorolt már a magyar vezetés az ukránok felé, akik ezt a jóindulatot gyengeségként értékelték.

--

Hol állna meg szerinted Oroszország, ha Ukrajnát kénye-kedve szerint szétszedné?

Nézd meg a 2022 februártól mai napig eltelt idő alatt a térképet és vetítsd le, hogy szerinted meddig tud oroszország eljutni és mennyi idő alatt. A topográfiai térképet ne feledd.

Jelen pillanatban még Odessza megszerzése is csak nedves álom nekik.

--

Elég lenne, vagy még többet akarna (mint ahogy akar most is)?

Te olvastad a 2022 áprilisi szerződést ami kevésen múlt, hogy nem lett véglegesítve?

Fogalmunk sincs, hogy valójában mit akar Putyin, ahogyan arról sincs, hogy miért az irracionálisan nagy mennyiségű elégetett erőforrás a nyugat részéről.