Ezen véleményem a lassúságról fent tartom ilyen benchmarkok után is, ahol szintetikus teszteken az Ubuntunál jobban szerepelt. Nem kétlem egyébként, hogy 1-2 speciális alkalmazásnál a kisebb kódméret miatt, kisebb kernel, kevesebb sallang miatt (nem fut systemd, oomkiller, pulseaudio, stb. bloat a háttérben) gyorsabb lehet, de összességében desktopon ez mindennapos TÉNYLEGES felhasználásnál nem igaz, komótosabb. Nem a szintetikus teszteknek kell hinni, hanem a mindennapokban használni.
Mondom, ezért én nem bántom a BSD-ket, mert elfogadom, hogy kevesebb fejlesztő dolgozik rajtuk, azoknak meg nincs extra erőforrása még a dolgok működőképesre megírása után, hogy még teljesítményre is szénné optimalizálják a kódot, mint a Linux kerneldevek. Egyébként ahogy nézem, a bootnál nem is a betöltődési idő több, hanem a hardvereket detektálja nagyon lassan a már futó, betöltődött kernel, bár azért a rendszer desktopon is kicsit lomhább.
Általános desktopra lehet nem annyira jó, mint a Linux, de vannak erősségei a BSD-knek azért. Pl. az alacsony memóriafogyasztás, kisebb-egyszerűbb kódbázis miatt beágyazott eszközökön, retró gépeken jobban futhat, azokon a lassúság sem számít, mert a Linux is csak vánszorogna rajtuk, vagy nem is futna. Szervereken is jó lehet, mert hiába komótosabb, ha a rendszer és szolgáltatások felálltak, utána már normál sebességgel, kisebb hardverigénnyel futhat, mint egy modern Linuxon. Plusz a BSD-k konzervatívak, nem pörgetik annyira az új verziókat, új kiadásokat, nem kapkodnak annyira, ezért kevésbé törhetnek el, meg a corporate soydevek (Red Hat, MS, IBM, stb. részéről) nem tolják bele a sok corporate, bloat szemetet, trusted computing meg kémprogtramos, telemetriás hülyeséget.
A másik előnye, hogy jól lezárt thin client rendszer építhető belőle, ha pl. gyártásban, raktárban, munkahelyen kell vezérlésre, munkahasználatra egy gép, akkor egy BSD-s rendszert szépen le lehet zárni, és a kedves userek nem tudnak windowsos meg linuxos szemetet felvinni a gépre, csak munkára, célfeladatokra tudják használni, nem tudják összevírusozni, meg hekkelni se nagyon, mert BSD-khez sokkal kevesebben értenek, mint Linuxhoz. Se Snap, se Flatpak, se más szemét nem vihető fel rá. Ilyen linuxos xz-vel meg systemd-n keresztül hekkeli kínai kémhekkerek, mint legutóbb ez a Jia Tan volt, meg indiai callcenteres Ubuntu tutorialos hülyék szintén lepattannak a BSD-kről, mert nem értenek hozzá, meg nem találnak rajta fogást, meg az alacsony piaci részesedés miatt sem éri meg nekik támadni.
A másik előnye a megengedőbb, nem copyleft BSD/MIT licenc, ami megengedi, hogy a származék kódokat bezárják, sok cég ezért szereti jobban a BSD-ket a Linuxnál. Linuxnál a GPL miatt a kódot nyitva kell tartsák, BSD-ken bezárhatják, ellophatják, a Sony a Playstaton-ön meg a Netflix ezért is szereti.