Csak pár gondolat, kb. ömlesztve, amik ide tartoznak. Nem biztos h. sok segítséget ad, de mindenképpen segít árnyalni a képet. A teljesítménymérés (sem) egyszerű téma, és érteni kell mi történik közben.
A ryzen processzorok (főleg zen2-zen3 generáció) másodpercenként kb 1000x (azaz 1ms-ként) értékelik ki az órajel-corefeszültség-corehőmérséklet értékeket. Ennek és az aktuális load-nak ill. a szükséges teljesítménynek az ismeretében dönt a processzor h. mekkora órajelet állítson be magának a következő ciklusra. Azaz ha hagyják a processzornak h. ezt kezelje.
Mert alapesetben az oprendszer dönti el h. mennyire állítsa a CPU órajelét. Pl. a powerd segítségével. Azt viszont érdemes tudni, h. a powerd-általi állítgatás sokszorosan lassabb és kevésbbé hatékony, mint amilyen gyorsan a prcoesszor be tud ebbe avatkozni, ha hagyják neki (ld fentebb, akár 1000x is 1 mp alatt). A powerd kb az oprendszer ütemezőjének lassúságára kénytelen hagyatkozni, h. mikor futhat aktuálisan, és mikor tud utasítást adni a processzor órajel emelésre-csökkentésre. A hiadaptive feleslegesen sokáig és feleslegesen magasan tartja az órajelet, mikor már nincs is tennivaló. Az adaptive meg lassan reagál a hirtelen terhelésre, és mire felemeli az órajelet, esélyes h. már nem is kell a plusz teljesítmény. Szóval ez ilyen lutri játék mindegyik profilnál.
Ezért érdemesebb a processzornak átadni az irányítást ebben. Windows alatt a talán az AMD chipset driver telepítése (AMD Ryzen Power Plan / AMD Processor Power Management Support komponens) automatikusan aktiválja ezt, Fbsd alatt utána kell nézni hogy működik-e a dolog.
A C state-k közül minél nagyobb utána a szám, annál mélyebb energiatakarékos módba tud lemenni a processzor, és annál több lesz a megtakarítás. Cserébe ugye tovább tart visszajönni megint C0-ba (ami az üzemszerű állapotot jelenti). De C3-nál van jóval lejjebb is, akár C6 (vagy C7, C8 is?). Ezeket BIOS/UEFI-ban lehet engedélyezni/tiltani (Disable C-states). Van akinek segít tuningoláskor a stabilitás megtartásában (ha túl alacsony C szintre megy a CPU, és nem tökéletesen stabil a túlhajtás, nem tud onnan visszajönni C0-ba, hanem lefagy), cserébe az üresjárási fogyasztás meg fog nőnni emiatt (nem tud lemenni a CPU C3-C6ra amikor épp nincs szükség a teljesítményre, mert pl üresjárás van).
A konnektoros fogyasztásmérő ezeket a másodpercenkénti 100x-1000x órajelváltásokat, másodpercenként tucatszor C3-C0 átmeneteket nem tudja lekövetni. Így az aktuális fogyasztás mérése sem lesz pontos snapshot. Sokszor még a hardvermonitorozó segédprogramok sem. Windows alatt a Ryzen Master tudja a legmegbízhatóbban kiolvasni ezeket. Meg talán még a Hwinfo. Fbsd alatt sajnos nem tudom milyen minőségűek a hwmonitorozó programok.