Az ember ízlése is változik. Van, amin nincs mit elkészíteni, mégis gyerekkorban utálod, aztán felnőttként lehet, hogy szereted. Eleve, ami kesernyés, azt gyerekként sokkal keserűbbnek érzed, pl. elég kevés gyerek szeretné a feketekávét cukor nélkül. Van, ami egyéni: pl. utáltam az olajbogyót, és ha felvágtak egy sárgadinnyét, már a szaga elől ki kellett mennem a szobából. Most már szeretem a sárgadinnyét és az olajbogyót is. Az meg szinte biztos, hogy a menzán rosszul volt elkészítve a spenót (valami édeskés, undorító mellékízű zöld sár volt), és azt főzelékként azóta sem bírom megenni (a leveleket pároltan simán).