Igen, néha van értelme. Nálam be tudnak halmozódni nem használt csomagok, amiket régen felraktam, használtam, de már nem, de így utólag nem tudom, hogy mihez lettek telepítve, így nem merem leszedni. Függőségből sem mindig derül ki, mert van néhány régi progam meg játék, ami külön binárisból fut, ami nem csomagból lett feltéve, és ahhoz kézzel is telepítgetek csomagokat, mivel kellenek függőségnek. Csak az a baj, hogy elfelejtem mihez kellett, a csomagkezelő meg azt mutatja, hogy manually installed, és nem látja, hogy a felrakott többi csomagnak nem függősége.
Nem tartok a rendszerről mentést (erre a tar+zstd vagy tar+xz jobb lenne, mint a dd), mivel fél-egy évente úgyis vannak változások a rendszeremen. Meg az újratelepítés is gyors, bejáratott séma mentén telepítek újra, boot partícióhoz, bootmanagerhez meg egy csomó mindenhez nem is kell nyúlni, elmentett csomaglistából vadászva telepítek vissza egy csomó alap dolgot, meg home-ból hozok vissza konfigfájlkat (ezekről van mentés), így elég gyors. Szeretem a rendszerem soványan tartani.
Néha az újratelepítéssel megragadom a lehetőséget valami új kipróbálására, másik fájlrendszer, másik ablakkezelő, 1-2 új program, bár ez egyre ritkább.
A második felében, amit írtál, azzal egyetértek. Részben azért sem mentek, mert változik folyton a rendszerem, másrészt meg sose volt szükség visszaállításra. Továbbá igen, normálisabb Linux bármikor biztonságosabb, kényelmesebb, fejfájásmentesebb, mint egy támogatott Windows (10-11). Egy tuti, én Windowsra sose térek vissza, és Mac-et se veszek soha. Annyi disztró van, hogy elleszek csak a Linuxszal életem végéig, ha esetleg azzal történne valami, akkor FreeBSD, ha kell hardvert is veszek alá. Windows az kizárva. 10 éve dobtam, legjobb döntés volt, sok fejfájástól és szívástól megkímélt.
Egyébként aki szerente mentést a rendszeréről, annak nem is a dd, meg a tar ajánlott, hanem ma már vannak erre még kulturáltabb megoldások, Btrfs vagy ZFS snapshot, ezek akár be is bootolhatók, meg timeshift.