Figyelj már Gábor, a fene se akar téged megbántani, mert nem érdemled meg, de bosszantóan sommásan tudsz fogalmazni, és nem ritkán minden valóságalapot nélkülözően! Áruld már el, mi bajod van a színházakkal? Egy működő országban a színházaknak ugyanúgy megvan a helyük és ugyanolyan fontosak mint az F1, vagy a foci. Sokaknak, köztük nekem is sok örömet okoztak. (Alföldi Róbertről teljesen megegyezik a véleményünk!)
"Pontosan kik is ezek? És miért gondolod, hogy nekem gondot okoz, hogy valakikkel nem vagyok egy véleményen, akikkel _szerinted_ egy véleményen kellene lennem?"
Rosszul értetted. Pozíciót, jól fizető státuszt kaptál a _hatalomtól_, - nem is érdemtelenül, - de Te közéjük szeretnél tartozni és egyenrangú szeretnél lenni velük. Ezért tepersz. Ezt mindenki látja aki nem egy szög egyszerű átlaginfós. De nem méltó hozzád és nincs is értelme. Megtehetnéd hogy elegánsan fölé emelkedj ezeknek a dolgoknak /politika, közélet >birkáknak targetált világkép< / de inkább nyakig merülsz benne. Miért? Nem értem. Én magyar vagyok, keresztény, valamelyest még nemesi származású is, a 90-es évek elején kezdtem a jobboldalon politizálni, de ma már távol tartom magam az egésztől.
"Szerintem elég a rébuszokból, írtál 3 sornyi semmit. Szabad a gazda! Kik is ezek?"
A valódi hatalom letéteményesei. Az első vonalban lévők. Nem érdemes közéjük törekedni. Ezek a fundamentumok a 80-as évek végén alakultak ki az ellenzéki kerekasztal tárgyalások idején és az árnyékkormányban való közreműködéssel. Ma már csak a harmad, negyed vonalnak osztanak lapot. Érdemes ott tülekedni...? Szerintem nem.