( rpsoft | 2023. 11. 20., h – 14:36 )

1. Egészen biztos vagy-e abban, hogy ma is minden szót pontosan ugyanabban az értelemben használunk, mint 1959-1962-ben? Pl.

kapitalista főnév és melléknév

I. főnév ..tát, ..tája (közgazdaságtan, politika) Olyan személy, akinek tőkéje van, ill. termelési eszközök vannak a tulajdonában, és ezt a helyzetet bérmunkások kizsákmányolásával minél nagyobb haszon szerzésére használja fel; tőkés.

vagy

kommunizmus főnév -t, -a (csak egyes számban)

1. (politika) A proletárforradalom és a proletárdiktatúra győzelmének eredményeként az a kapitalizmust felváltó társadalmi rend, amelyben a termelési viszonyok alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. ® Hadi kommunizmus. || a. (politika) A kommunista társadalomnak az az alacsonyabb szocialista fejlődési szakaszát követő magasabb foka, amelyben megszűnik az osztályokra tagozódás, a város és a falu, valamint a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét, ill. lényeges különbség, és a termelőerők fejlődése olyan színvonalat ér el, hogy mindenki képessége szerint dolgozhatik, a termelt javakból pedig szükségletei szerint részesedhetik. A Szovjetunió már megkezdte a kommunizmus építését.

2. Az ilyen társadalom megvalósulásának, létének korszaka, ideje. A kommunizmus alatt.

3. (politika) A kommunista társadalom megvalósításáért küzdő, marxista–leninista alapon álló forradalmi munkásmozgalom. „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” – írta Marx és Engels 1848-ban.

4. (politika, filozófia) A marxista–leninista elmélet, a kommunista társadalomért folytatott harc vezérfonala. A mi zászlónk a tudományos kommunizmus.

Ha minden szónál elvárod, hogy úgy használjam, ahogy az általad linkelt szótárban van, akkor remélem, ezekkel is tökéletesen egyetértesz. Szabadság, elvtárs!

2. Milyen szinten kell meggyőződésesnek lenni? Ha mondjuk 99 % valószínűséget tulajdonítok annak, hogy nincs isten, akkor már ateista vagyok, vagy még csak agnosztikus?