( bra | 2023. 09. 16., szo – 15:31 )

Miért gondolod, hogy másról beszél?

Mikor nyilvánosságra került a DTA felmondása, körbejártam ezt a témát is. Több adótanácsadóval beszélve ilyen esetre (külföldi céget alapítasz, amely így érvényes DTA hatálya alá esik, és onnan szeretnéd a magyar cégedbe eljuttatni a pénzt) a javaslatokat kb. annyiban tudnám összefoglalni, hogy a külföldi cégben legyen igazolható, valódi tevékenység, és költsön is az a cég.

Magyarul egy, a példában említett one man show-nál egyik szakértő szerint sem állja meg a helyét az, hogy kiszámlázod a külföldi cégből az amerikai ügyfelednek a Magyarországon végzett munkád ellenértékét, majd ugyanezt a munkát kiszámlázod a magyar cégedből a külföldi cégnek.

Ebben a keretrendszerben mozogva két javaslat volt:

  1. vedd ki a nyereséget osztalékként a külföldi cégből (országja válogatja, de ehhez vsz. hasznos, ha ottani adórezidenciát szerzel, azaz vagy ténylegesen ott élsz az év nagyobb részében, vagy "elbábozod" ugyanezt (lakást bérelsz, szolgáltatásokért fizetsz, sűrűn arra jársz, bár volt olyan adószakértő, aki elmondása szerint találkozott már olyan esettel, hogy helyadatokat kért ki a hatóság a mobilszolgáltatótól...))
  2. történjen tényleges tevékenység a külföldi cégben (is), és arányosan kerüljön átszámlázásra az összeg. Ez pld. jelentheti azt (megint bábozás), hogy bérelsz irodát/lakást, és néha megjelensz, fizetsz számlákat, de volt olyan is, aki azt javasolta, hogy vegyek külföldi ingatlant a cégből, és mellékesként azt is ott menedzseljem, így befektetés és alibi is.

Mindkét esetben általában fontos, hogy bizonyítani tudd, hogy a cég vezetése, illetve a munka elvégzése az adott országban történik.