( TCH | 2023. 09. 16., szo – 13:47 )

Mármint a vírus igazából egy kalap molekula, ami akár spontánul is összeállhat a darabjaiból. Adott esetben két különböző vírus darabjai is összeállhatnak, ez a rekombináció.

_  o  _
 \/|\/ 
   |   

Ez se nem bizonyítja, se nem cáfolja a vírus élő, vagy holt mivoltát.

Alapvetően azt nevezzük élőnek, ami meg tud halni

Pffff... :D Király vagy, a definiálatlan fogalmat a szintén definiálatlan ellentettjével definiálod. Mit jelent az, hogy valami "meg tud halni"? Mi a halál? Ahhoz, hogy ezt definiáld, ahhoz tudni kéne, hogy mi az élet.

vagyis véglegesen és visszafordíthatatlanul károsodni.

Ez nem a halál definíciója. Élettelen anyagstruktúrákat is lehet véglegesen és visszafordíthatatlanul károsítani. Tudod mi az "anyag halálsikolya"? Amikor a fekete lyukba hulló anyag röntgensugárzást bocsájt ki. Na, abból se marad semmi; véglegesen és visszafordíthatatlanul károsodott. Az is meghalt? Végülis a halálsikolyt produkálta. :P

Ha a vírus molekuláit hővel vagy UV-fénnyel károsítod, akkor az a konkrét víruspéldány "meghal", de a maradék molekulák összeállhatnak új "élő" vírussá.

És? Ha egy embert kinyírsz, akkor a konkrét emberpéldány is meghal, de a bomlás alatti maradék molekulák összeállhatnak más élőlényekké.

Még a végén kiderül, hogy nincs is különbség élő és élettelen anyag között, mert nincs is élő, meg élettelen anyag, csak simán anyag?