Ebbe szerintem ne menjünk bele, amíg nem tudjuk definiálni, hogy pontosan mit jelent az élet. Ami biztos, az az, hogy a vírusok:
- Szerves anyagokból épülnek fel.
- Tartalmaznak örökítőanyagot.
- Közvetve ugyan, de képesek önnönmaguk reprodukálására és megváltoztatására.
- Csinálják is, méghozzá maguktól.
- Adott körülmények közé kerülve (pl. UV sugárzással, kémiai anyagokkal, antitestekkel történő kontaktus esetén) permanensen beszüntetik a funkcióik végrehajtását.
Tehát ezeknek a szerves anyaghalmazoknak van egy "A" (mint alive) állapotuk, amikor élőlények módjára önállóan cselekszenek és egy "B" (mint bitten the dust) állapotuk, amikor nem csinálnak semmit: halott anyagként viselkednek. "A" állapotukban ezek a vírusok akár rendkívül veszélyesek is lehetnek, míg "B" állapotukban csak a patogén komponenseik (pl. tüskefehérje) okozhatnak problémát, a szervezetbe került mennyiség függvényében. Ergo, ha egy kevés adag "B" állapotú vírust juttatunk a szervezetbe, akkor konkrét kórlefolyás nélkül, minimális mellékhatásokkal fel lehet készíteni a szervezetet az ezzel az anyaggal való találkozásra. (Már amennyiben a szervezet: a) felismeri, b) képes ellenanyagot készíteni ellene és c) később nem egy mutált verzióval találkozik.)
Így működnek a jól bevált vakcinák, már sok-sok évtizede. És ebből a szempontból hóttmindegy, hogy a vírus akkor most élőlény, vagy sem.