A kulcs az ujraprogamozas. A legtobb manapsag megjeleno FPGA-t mar reszben, vagy teljes egeszeben (futas kozben, es biztonsagosan!) ujra lehet programozni. Jobb helyeken mar HW plugineket csinalnak FPGA alapu routerhez/egyeb cucchoz. [1]
Az ASIC szep, es jo, es egeszen biztosan kevesebb tranzisztor kell hozza de egyszeruen tul sok ideig tart megcsinalni, legyartani. Manapsag amikor tobb gigabyte/terabyte/petabyte adatot kell feldogozni, es nem egy ev alatt, hanem napok akar percek alatt akkor a jovagasu fejlesztok azt mondjak, hogy FPGA (vagy a megjobb vagasuak azt monajak analog processzor:)! Es mukodik. Tortenetesen a CERN a kezdetektol FPGA-t hasznal az erzekeloktol erkezo jelek feldolgozasara/eloszuresere. Es itt TB/sec sebesseget kell elkepzelni!
Azert ne keverjunk ossze egy (marha nagy!) chip tervezeset/verifikaciojat egy FPGA alapu grafikus kartyaval. Egy egyszeru es nem feltetlen eletszeru peldaval elve ket "vonalat" azert nagysagrendekkel egyszerubb kozvetlenu kirajzoltatni FPGA-val, mint egy marha nagy grafikus chipet emulalni, es az emulalt chipet ravenni arra, hogy rajzoljon valamit. A slusszpoen az, hogy az FPGA-ka teljesitmenye sokkal-sokkal gyorsabban no, mint a processzorok teljesitmenye.
Egyebkent van mar FPGA grafikus kartya:
http://graphics.cs.uni-sb.de/~jofis/SaarCOR/DynRT/DynRT.html
Az hogy mire kepes egy kozvetlen HW-n futtatott algoritmus, azt gondolom ecseteltem mar, de ime meg1 pelda a fent emlitett oldalrol:
"This small prototype with only one rendering pipeline achieves already realtime frame rates of 15 to 60 fps in 512x384 and 32 bit colour depth and between 5 to 15 fps at 1024x768 in our benchmark scenes as presented on this page. Thus the prototype with on 90 MHz already achieves the performance of the highly optimized OpenRT software ray tracer on a (virtual) Pentium-4 with 8 to 12 GHz!"
[1] http://www.arl.wustl.edu/projects/fpx/references/DAC2002_DHP_24_2.pdf