( AszaltSzilva | 2023. 03. 11., szo – 19:18 )

Azt elismerem, hogy egy 2006-os PostgreSQL könyv elavult, mert ki tudja mi minden került bele a szoftverbe azóta a sok-sok verzióváltás során. Például Obádovics 2001-es valség könyvéről ezt nem mondanám; mert amit akkor leírtak, az szerintem még mindig igaz, s ezt szinte az összes matematika könyvre el lehetne mondani. Az elméleti számítástudományról nem szokás így gondolkodni, mert az informatika folyton fejlődik. A technológiák valószínűleg igen, de az elmélet nem. A korábbi algoritmusokat nem dobjuk ki, esetleg kiegészítjük. A hetvenes évek objektumorientált elképzelései óta túl sok újítás nem jelent meg a programozási nyelvekben, noha újabb meg újabb nyelvek szinte naponta jelennek meg. A relációs adatbáziskezelők elmélete sem sokat változott az elmúlt ötven évben. Halassy könyve ezt ismerteti, illetve módszertant, sőt még inkább szemléletet ad hozzá. Bármilyen hihetetlen, ahogy a rendszergazdaság vagy a programozás vagy épp a villanyszerelés, úgy az adatbázisok megtervezése, illetve a későbbiekben azok üzemeltetése is egy szakma. Lehet kontárként is csinálni, de ne csodálkozzunk, ha lassú, nehezen továbbfejleszthető termék kerül ki a kezük alól. A könyv ez ellen próbál tenni a saját eszközeivel. 

A könyv jó, de nem az "első könyvem az adatbázisokról". Az SQL szó egyszer fordul elő a könyvben, míg egy kezdő rendszerint SQL lekérdezésekkel indul el már meglévő adatbázisokat használva. (Nagyjából ilyesmi szokott előfordulni alkalmazói versenyeken vagy éppen érettségin is.) Aztán megtanulja, hogy hozhat létre táblákat, azokat hogyan kötheti össze, de hogy adott feladat megoldásához milyen táblákat kell létrehoznia, azoknak mit kell tartalmaznia, de hogy azok időálló adatbázist alkossanak és ne csesszük el sokak idejét egy újratervezést követő migrációval, azt még az egyetemi oktatásban sem igazán fogják fel a diákok. 

Sajnos itt sincs királyi út. Mire megjelenik egy magyar nyelvű könyv, ami leír egy programot, az a program elavul. Érdemes angolul megtanulni, mert különben csak távolról tudjuk követni az aktuális technológiákat. Miután az SQL egy közös nyelvnek tekinthető az adatbázis-kezelőknél, szinte bármelyik gyakorlati irányú egyetemi jegyzettel el lehet indulni, s szükség szerint az angol nyelvű PostgreSQL könyvek/jegyzetek szövegét gépi fordítással talán meg lehet érteni. A megfelelő gyakorlat megszerzése után viszont már érdemes beleolvasni ebbe a könyvbe.