"Javában a RuntimeException, C#-ban elfelejtettem mi"
System.Exception :-)
1. Igen, az ojjektum inicializalaskor derul ki, hogy ez igy jo lesz avagy nem. :-)
Azonban ezek közül már van, ami meg van írva, amibe nem tudunk belenyúlni, tehát nem világos, hogy ő hogy jelzi a saját esetleges jogosulatlanságát.
Kifele sehogyan, belsoleg naplozza a hibas modult.
"2. Egy keretrendszer dinamikusan tölti be az ojjektumokat, amiből sokféle van, tehát vélhetően valami katalógusból névszerinti osztálybetöltéssel."
LDAP adatbazisbol. Amikor az LDAP kivalt egy meghatarozott eventet, akkor uj modul erkezett. :-)
3. Igen. :-)
"Általában nem érdemes a teljesítményt hajhászni, főleg nem az átláthatóság árán."
En is igy gondolom, nem is engedek a 21-bol, ha az API-t kel piszkalni. :-)
"Arról nem is beszélve, hogy a teljesítmény leginkább a használt algoritmusokon múlik, nem azon, hogy hány ősosztály, meg runtime típusellenőrzés van."
Ebben is egyet ertunk. :-)
Koszi a tanacsokat, megfogadom. :-)
Egyebkent az IDisposabe fele hajlok egyre jobban, mivel ezt az egyetlen esszeru modjat latom az API piszkalas elkerulesenek. Meg nem erett meg bennem, mert tenylegesen at kell gondolni, hogy nem fog-e ez valamivel utkozni ami korabban nem volt bekalkulalva. Majd lassan megerik bennem, addig ideiglenesen marad a static method-boli eloteszteles.
SZERK: jut eszembe, esetleg Java-ban ismersz hasonlo constructor-on beluli ellenorzest? Mert mar a topik bekuldese elott is az jart az eszemben, hogy ha van ra Java-s megoldas, azt meg lehetne problani egy intelligensebb java2csharp-pal atkonvertalni.
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.