Na jó, de akkor szabályos vagy nem, ha a gyártó szerint szabad? Legrand rugós bekötésű konnektorok leírásában van, hogy az előnye, hogy könnyebb felfűzni. A régi szabvány értelmezését most keresgéltem, sajnos a linket elhagytam, hogy a védővezetővel kapcsolatban a sorolás tilalmát úgy értelmezték, hogy egy készülék háza nem lehet a védővezető része (pl. egy bazi nagy villanymotor esetén nem vezetheted a védővezetőt úgy, hogy a motor egyik felére rákötöd a hálózat felől jövő madzagot, és a másik végére kötöd valami másnak a földelését, de külön mondják, hogy egy közös sorkapcsot a bevezetésnél használhatsz.
A magyar szabvány ugyanaz, mint a német? Mert ha igen, akkor az Elektropraktiker szerzői szabványértelmezése szerint a megfelelően tervezett konnektor felfűzése megengedett (de sok konnektor esetén nem javasolják). Ha a gyártó beleépít valami hasonlót, mint egy wago, akkor azért tényleg csak annyival rosszabb, hogy ha kitéped a konnektort, akkor viszi a védővezetőt. De ha kiütöm a falat egy samuval, akkor az meg viszi a wago-t is.
Példa konnektorra: a Busch-Jaeger Busch-Protektor nevű konnektorának a leírásában még írják is, hogy "Anschlussklemmen nach VDE 0620-1 als Verbindungsklemmen approbiert.", azaz ellenőrzött, hogy a konnektor bekötései a vezetékösszekötőkre vonatkozó (német) szabványnak is megfelelnek. Ugyanaz szerepel az ABB 3120 EUCB-866 leírásában is.
(Nem-EU-s elrettentő példa: az angolok ring mains-e, amikor nemhogy szabad, de egyenesen kell a konnektorokat felfűzni, és az elsőt meg az utolsót egyaránt össze kell kötni az elosztótáblával, mert a vezeték-keresztmetszetet úgy méretezik, hogy akkor elég, ha az áram mind a két vezetéken folyik. Rézspórolásra találták ki, és igen, tudnak arról a hátrányáról, hogy ha kiveszel egy konnektort és nem kötöd össze a madzagokat a helyén, akkor nincs megfelelően védve a vezeték. Ezért leírják, hogy ilyet nem szabad csinálni. Elég sűrűn ellenőriztetni is kell a hálózatot, ha pl. ki akarsz adni egy lakást.)