Simán emulátor az. Az teljesen mindegy, ha nem natív, és nem virtuális gép, akkor emulátor. Az már részletkérdés, hogy hogyan emulál, hardvert is, vagy csak OS-t, vagy csak API wrapper. Egyébként én sose szerettem ezeket a hülye rekurzív neveket, hála istennek ma már nem divat.
A másik részét illetően akkor félreértettelek. Mentségemre legyen mondva, hogy utána még pár kolléga szintén félreértette. Egyébként még pár gondolat: a Linuxnak szerintem két okból lett elsöprőbb sikere, mint a többi rendszernek. Ez pedig nem az ingyenesség, mert a BSD-k is ingyenesek, hanem 1) a GPL / copyleft licenc, ami nyitva tartja a kódot később is, ez nagyon jó taktikának bizonyult, 2) a Linux pont jó időben született, mikor még az AT&T perelte a BSD-t, és emiatt sok ember félt használni, hogy majd megszűnik, jogi baj lesz belőle. Nem lett, de mire ez tisztázódott (1994-ben), addigra a kár megvolt, a Linux tarolt. A hagyományosabb Unix-vonal csak úgy élt volna tovább, ha a gyártók összefognak, a Linuxszal egyidőben FOSS licencessé teszik, közös erővel támogattak volna egy közös rendszert, talán sokkal szorosabb lenne a verseny.
Plusz még a képen lévőkön is maradtak életben Unix-variánsok, pl. Minix, QNX. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ezek nem desktop / szerver OS-ek, hanem embedded kategóriában indulnak, abban viszont elég sikeresen, pl. a Minix már jó pár éve minden Intel prociban ott van, Management Engine (sajnos) hajtására, a QNX meg az autóiparban népszerű. Még a FreeBSD is ott ketyeg konzolokon, NAS-okon, tűzfalakon. Szóval az nem igaz, hogy a Linux mindent kinyírt, de tény, hogy erősen marginális szerepkörre szorított minden másik unixos, unixlike rendszert, sőt, a nem unixosakat is, a Windows kivételével. Ráadásul ha csak a mobil vonalát nézzük, ott az Androidnak, iOS-nek sokkal erősebbek az állásai, mint a Linuxnak (és nem, az Android nem Linux, hanem egy teljesen egyedi gányolású, java-s rendszer, hiába hajtja erősen módosított Linux kernel).