Igen, mert a minimalizmus nem hozza azt magával, hogy kényelmetlennek kell lennie egy megoldásnak. Nyilván megoldom, felveszek a speciális paraméteres mount-ra egy aliast a shell rc-jébe, vagy írok rá egy fzf-scriptet, amit bedrótozok gyorsbillentyűre (ennél maradtam, doas-zal oldottam meg, hogy ne kérjen jelszót se), csak ezt úgy érzem extra körlefutásnak, hogy valójában nem lenne szükséges ilyennel a usert szivatni. Gondolom még udev-szabállyal vagy init által futtatott service scripttel is meg lehetne oldani, stb..
Az egészből csak azt akartam kihozni, hogy a Linux sem hibátlan, nem ideális mindenben. Nyilván az olyan szutyok rendszereknél, mint a Windows, MacOS, ChromeOS, Android, stb. dimenzionális ugrás a pozitív irányba, de azért megvannak a hibái, nehézségei, amin lehetne még bőven javítani. Annak ellenére, hogy egy rutinos linuxos user már megszokta ezeket, vannak workaroudjai, de ettől még nem természeteseket ezek.