A társadalom által felém nyújtott védelmet az adómmal teszem lehetővé, valamint annak az elfogadásával, hogy a szabályok rám is vonatkoznak.
Félreértés ne essék: ha most olyanok a törvények, hogy nem lehet pl. a származására _hivatkozva_ elutasítani valakit, akkor másra _hivatkozva_ fogom elutasítani (bár továbbra is _amiatt_). Tehát ezt a törvényt én egyszerűen értelmetlennek és betartathatatlannak tartom, kb. mintha azt fektetnék törvénybe, hogy pl. nőket tilos megpróbálni ruha nélkül elképzelni ("T. Bíróság, nem azért bambultam el, mert arra gondoltam, hogy hogy nézhetne ki Icuka egy szál semmiben, hanem épp a Löwenheim-Skolem-Tarski tételnek a szleng alakulására gyakorolt hatásán elmélkedtem") :).
Nem a diszkrimináció tilos, hanem csak annak a nyílt elismerése. De könyörgöm, ha én is tudom, te is tudod, mindenki tudja, akkor minek színészkedni, meg még törvénybe is fektetni a komédiázást?
Ellenben azzal viszont nagyon nem értek egyet, hogy az előítéleteimet félre kéne tennem. Miért kéne? Miért ne tarthatnám szimpatikusabbnak X-et, mint Y-t, X csoportot , mint Y-t? A nagy szabadságban már szeretnem sem szabad azokat, akiket akarok?
Ha egyszer olyan az esztétikai érzékem, amilyen, miért kéne naponta nyolc órán át egy olyan embert bámulnom, akinek akkora orra van, mint a kozákpisztoly markolata, ha ezt én rusnyának találom? No pláne, ha enyém a választás, hogy kit veszek fel... (Én meg lángosképű vagyok, de el tudom fogadni, ha valakinek meg ez nem szimpatikus: van ez így.)
A hétköznapok során naponta rengetegszer választunk, hogy melyik embernek kedvezünk, és erre puszta szimpátia-okaink vannak:
- imádom a sertéspörköltet, útálom viszont a nyers halat, tehát etnikai alapon diszkriminálva nem megyek se kóser, se japán étterembe
- az adóm egy százalékát egy bizonyos egyháznak utalom, ezzel felekezeti alapon diszkriminálva a többi egyház tagságát
- a buszon az öreganyónak átadom a helyem, a fiatal srácoknak nem, így itt nem és kor szerint is diszkriminálok
- lévén fehér bőrű és heteroszexuális, a szobám falán egy egymásba kulcsolódó fehér bőrű férfi és női kezet ábrázoló festmény van kiakasztva, ezzel bőrszín és nemi beállítottság alapján diszkrimináltam
- Tankcsapda cd-t vettem, Balázs Palit nem, ezzel zenei ízlés alapján diszkrimináltam
- stb.
Nem tudom, egyetértesz-e abban, hogy ezekben a közös pont az, hogy _nem vagyok köteles_ bármilyen étterembe is menni, az 1% utalni, a helyem átadni, festményt kiakasztani, cd-t megvenni, stb., tehát ha mégis ezt teszem, akkor azt a saját szándékom, ízlésem, véleményem szerint fogom tenni, azaz ha módomban áll, akkor így teszem, ha pedig nem áll módomban, akkor pedig inkább sehogy.
Nomármost, szerintem az alkalmazott felvétele is ez a kategória: ha alkalmazhatok olyat, aki az én elismerten szubjektív szempontjaimnak megfelel, akkor felveszem, amúgy meg inkább lefújom az egészet, minthogy egy számomra unszimpatikus lehetőséget válasszak.
Amúgy van egy destruktívabb megközelítés is: ha egy viking meg egy magyar munkás közül nem szórhatom ki a vikinget azért, mert ő viking, akkor gyakorlatilag azért szórtam ki a magyart, mert ő nem viking, ugye. Ez nem diszkrimináció :) ?