Egyáltalán nem szándékoztam személyes támadást indítani ellened. Sajnálom ha ekként élted meg a válaszom. Én ugyan utólag tanultam erről, de ettől vagy pont ezért bizonyos tények kérdésében pontosabbak az ismereteim.
"Folytathatnám, de a "kereskedelmi UNIX" kifejezést csak néhány éve hallottam először."
2005-ben már használta a wikipedia ezt a kifejzést.
". Nyilvánvalóan annyira tökhülye vagyok, hogy keverem a VNC-vel. Szerinted."
Akkor passz! Mire gondoltál "Ugyanaz alkalmas volt vlc szerver (mert ahhoz is fel kellett mindent rakni) megkukkantására egy szekrényben raboskodó, képernyő és klaviatúra nélküli linuxon."-al?
"Egy X-es ablak megjelenítéséhez kell egy window manager, amelyi kezeli az X terminált, de az ablak tartalmát egy-egy másik gépen futó program küldi."
Ez egészen biztosan nem igaz. Bőven elég az Xorg kliens oldalon a távoli X-es alkalmazás megjelenítéséhez.
Távoli unix/linux szerveren:
tavoli-szerver$ export DISPLAY=linuxpc01.szoba42.local:0
Saját helyi linuxodon virtuális terminálból ha még X sem indult:
linuxpc01$ startx
Ha ~/.xinitrc -ben xterm benne van de nem indul semmilyen ablakkezelő az is elég. Meg fog jelenni a terminál emulátor alakkeret nélkül. Nem tudod áthelyezni, méretezni, nem is túl kényelmes de működik. Onnan:
linuxpc01$ xhost +tavoli-szerver.nagyterem.local
Ezután a távoli szerveren indított X-es programok nálad jelennek meg, akár ablakkezelő nélkül is. Telepített xauth kell de windows manager nem, bár úgy kényelmes használni. Ha a teljes távoli desktopot hozod át akkor egyáltalán nem kell a lokális linux rendszereden ablakkezelőt indítanod, mert a távoli desktopot fogod használni a távoli ablakkezelővel.
Ehhez ssh sem kell és már az ssh -X user@tavoli-szerver.nagyterem.local előtt is működött.
"Tehát az X terminálhoz tartozik egy boot, vm, font szerver stb., majd indulás után jöhetnek az ablakokba a programok. A felsorolt elemek bármelyike jöhet akár külön-külön gépről és oprendszerről. Ezek a források nem szerverek."
De a server terminológiát használjuk rá. Hint: Linux Terminal Server Project, itt csak virtuális gépről demonstrálják a vékony klienst a lényeg így is látható. Nagyon ment a görög iskolákban és terjesztették a szomszédaik felé is.
"Hasonló megoldást csinált az IBM is: Network Computer. Ez egy könyv méretű gép, ami AIX vagy akár linux szerverről töltődik."
Nem! A Network Computer nem IBM hanem Oracle találmány. Szövetséget szervezett a koncepció mögé neves risc/unix gyártókból, ezek között ott volt az IBM, de mások is mint SUN Microsystems és többi unixos, sőt még az Apple is. A vékony kliens többféle operációs rendszert használt gyártónként. RISCOS - NCOS néven (Acorn fejlesztés, ma pl RPi-ken lehet használni), SUN persze JavaOS-sel (ami szintén nem unix alapú vékony rendszer volt), IBM valami BSD alapú rendszert használt.