Nyomozás alatt sehogy, az elején meg a végén lehet kb. valami konkrétumot megtudni, hacsak valaki nem szivárogtat. Ha elkészül az OLAF jelentés, azt átadják az adott ország hatóságainak, hogy ők is el tudják kezdeni a nyomozást majd esetleg a bírósági eljárást. A jelentést nem hozzák nyilvánosságra az ügy lezártáig, mert az befolyásolhatja az érintetteket. A Tiborcz-ügy alapján tehát ezek az esetek lehetnek szerintem:
a) Az OLAF talál visszaélést és a magyar nyomozás is talál. Ez sima ügy, a bíróságon gyorsan elmeszelik Cseh Katalint és nyilvánosságra hozzák az OLAF jelentést is.
b) Az OLAF talál visszaélést, de a (korábban/párhuzamosan vizsgálódó) magyar hatóság nem és hamarabb lezárják a nyomozást, mint az OLAF. Ekkor a Tiborcz-ügy precedense alapján be lehet perelni az OLAF-ot, hogy hozzák nyilvánosságra a jelentést.
c) Az OLAF nem talál visszaélést, a magyar hatóság igen. Ez a legmacerásabb eset, hiszen Cseh védekezhet azzal, hogy a magyar hatóságok politikai nyomásra cselekedtek. Ekkor fog talán legtovább elhúzódni az ügy.
d) Se az OLAF, se a magyar hatóságok nem találnak semmit: ez is sima ügy, az adófizetők pénzéből kifizetik azt a tucatnyi elbukott sajtópert, amit a KESMA fog kapni, aztán megy minden tovább, mint régen.