Hiba volt részemről ezt írni, elismerem, célszerűbb lett volna megmaradni az erősítő kimeneti feszültségénél. Egy lineáris egyenáramú villamosgép, ha úgy tetszik, lineáris motor, amelyik a membránt mozgatja, mozgásában egy ideális világban integrálja a feszültséget elmozdulássá. Ugye az indukált feszültség a sebességgel arányos, s ez tart egyensúlyt az erősítő feszültségével. Tehát nem a membrán pozíciója, hanem a membrán sebessége arányos a pillanatfeszültséggel, a pozíció pedig a sebesség idő szerinti integrálja. Már persze, ha nem lenne a tekercsnek és a hozzávezetésnek ellenállása. De van. Így aztán végső soron a membrán kitérő pozíciójában tartásához kell egy erő, amely az árammal arányos. Ha már nem mozog a membrán, az indukált feszültség nulla, az áram prdig a tekercset tápláló feszültség és a tekercs ellenállásának hányadosa.
Továbbra is azt mondom, az definíció kérdése, hogy mit tekintünk dinamikának, hozzám közelebb áll a Vp értelmezés, de ha az audio szakmában mindenki a Vpp-t használja, én el tudom ezt is fogadni.