Talán egy példa megvilágítja a problémakört:
Egy barátomnak elküldtem a legutóbbi sütizésünk rám eső részét: kb 750 HUF-nak megfelelő 0,000 073 18 BTC-t, azaz 7 318 Shathosit (Áldassék a neve!). A pénztárcám egyenlegéből ennyi hiányzik, más költsége nem volt a tranzakciónak. Nincs számlavezetési díjam, egyéb banki költségem.
A barátom 7 317 Sathosit kapott. Ez a tranzakció nekünk összesen 1 Shatosiba került, a mostani értéke: 0,099 HUF. Aki megkapta attól nem vonta le a kártyatársaság a jutalékát, és nem ült rajta napokig. Azonnal a barátom rendelkezett a tulajdonjoga felett, nemcsak követelésként látta a kártyatársaság felé, ahogyan a kereskedők.
Ezt a tranzakció átszámítva 0,05 centes kWh-ás áramdíjjal: 0,000017 kWh energiának felel meg.
Nem jön ki a matek!
A fakenews újságírás zarándokhelye, Bitcoin energiafogyasztási indexe, szerint 1 BTC tranzakció energiaigénye jelen pillanatban: 1775 kWh
Ki fizette ki helyettünk ezt az áramszámlát?
Rávezető pótkérdés:
Hogy néz ki az az üzleti modell amelyben beazonosítható a "hivatalos" tranzakciókénti költség teherviselője, motivációja?