Az én megközelítésem szerint nem a teljesítmény a gond (tudom hogy belefér egy interpreter egy ilyen kütyübe), hanem a real time dolgok (ami végső soron teljesítmény, de nem nyers számítási kapacitás, hanem válaszidő), amik nagyon hamar előjönnek ha mikrokontrollerezünk. Erre persze megoldás az, ha úgy mint az Arduino-nál később magunk léphetünk feljebb, és akárhogy is programozhatjuk ugyanazt a hardvert, nem csak az eredetileg megálmodott módon. És ettől még jogos, hogy ha nincs komoly real time igény, akkor lehessen szkriptelni.
Amúgy működhetne úgy is, hogy egy fizikai kapcsolóval lehet "IDE" módban indítani, a másik állásban pedig áram alá kerülve a betáplált program indulna el. Ahogy ízlelgetem a gondolatot elkezdett kicsit tetszeni.
Ilyen kis OLED kijelzőt már én is használok 8 bites mikrovezérlőről és teljesen elegendő hozzá a teljesítménye valóban. Ha csak karakter-mátrix módban használnám, akkor nem is kellene sok RAM hozzá, jelenleg a teljes bitkép RAM-ban van, ha jól emlékszem 512 byte a puffer, amibe rajzolok.