( _Franko_ | 2021. 02. 25., cs – 12:54 )

Nem a dánokra céloztam. Vízierőmű nem csak tározós van.

Ó, tehát a dánok esetén mérési hiba a 80 százalék feletti megújuló arány? Vagy mi van? Volt egy állításod, ami nem igaz egy csomó országra, mintha lehetetlen dolog lenne alaperőmű és különösen atomerőmű nélkül 80+ százalékban megújulóval stabil szolgáltatást nyújtani.

Az üzemanyagciklus zárása kifejezett cél - az, hogy hadiipari érintettség miatt politikai akarat is kell, azt nem vitatom.

Értem, de a zárt ciklus ugyanúgy pénz és pénz, olcsóbb nem lesz, mint most. És már most is drága.

Az oroszoknál van kereskedelmi termelést végző gyorsneutronos erőmű (Belojarszk, BN-600 és BN-800 blokkok) - ez utóbbi tavaly 18 darab MOX-üzemanyaggal töltött kazettát kapott, ami a Power c. szaklap szerint  is az év egyik legfontosabb szakmai eseménye volt: https://www.powermag.com/12-big-power-stories-you-may-have-missed-in-20… a teljes MOX üzemanyagra átállást 2022-re tervezik, úgyhogy a "laboratóriumi" kísérleteken messze túl vannak már.

Hát, ez a felhalmozott plutónium mennyiségét megoldja ugyan, de továbbra is maradnak pár száz és pár ezer év közötti aktinoidák, amelyekkel kellene kezdeni valamit, elásni és őrizni, amire nem igen van reális költségbecslés. És a fő probléma: oroszok, ha majd nyugati biztonságtechnikával is használható és tudjuk az end-to-end költségeket, akkor érdemes álmodni ezzel kapcsolatban.

Citáld már, hogy pontosan hol?

Ja, hogy nem olvastad el? Idéznék: "Planned capability from all existing and committed production centres is projected to cover 77% of low case requirements through 2040 and about 44% of high case requirements."

Tehát 44-77 százaléka fedhető le 2040 után az igényeknek a két szélsőérték között, továbbá az egész 108-113 közötti szakasz, vezetői összefoglaló a 2.12 grafikonokon és a Conclusion szakaszban, összevetve azzal, hogy most mennyibe is kerül az urán és így is drága.