Erről egy történet jut az eszembe, ami irc-n esett meg. A főszereplőit nevezzük Krisztiánnak és Krisztinának, akik testvérek és ugyanazzal a nick-el jártak fel, éveken keresztül. Krisztina néha elutazott külföldre, akkor pár hónapig nem járt fel. Sosem tudtad amúgy, hogy kivel beszélgetsz, mert néha közben is váltották egymást a gép előtt.
Krisztina tök normális volt, Krisztiánnak voltak néha hülye dolgai, sokszor összeveszett másokkal. Többször beszéltem vele telefonon, de személyesen nem találkoztunk. Egyszer volt egy rossz időszaka, akkor sokszor kivágtam. Aztán feltűnt, hogy feljár, de másik szobába, így utána mentem. Amikor nem volt fent, körbekérdeztem, hogy ismeri-e valaki. Egy jelentkező volt, akihez feljárt, mert gyerekkori barátok, egy iskolába jártak. Elkezdtünk beszélgetni, hogy a srác teljesen szét van csúszva, meg most tök idióta, meg, hogy a tesója sincs itt, hogy rendbe tegye. Ekkor visszakérdezett a haver, hogy milyen tesó? Mondom, a Krisztina. Erre Ő, hogy a Krisztiánnak nincs is testvére... Kiderült, hogy egyke, szülei már kiskorában meghaltak, nagymama nevelte, de az sincs már pár éve. Ott lakik annak a házában, egyedül, még csak barátnője sincs.
Nem szóltam róla senkinek, pár nap múlva jött fel. Ott a közösben, mindenki orra előtt nekiszegeztem a kérdést, hogy akkor mesélje már el, mi van. Hát, volt olyan köpködés, káromkodás, mindenkit melegebb éghajlatra elküldés, hogy csak pislogtam. Meg mindenki más is, mert senki sem értett semmit. A srácot soha többet nem láttuk fent, de mindenki a logjait olvasgatta visszafele napokig, mert amikor Krisztina volt, olyan szinten átvert mindenkit, hogy még a csajoknak sem tűnt fel. (Pedig volt akivel privátban kitárgyalt egysmást).