( mrev | 2021. 01. 12., k – 23:09 )

Jogilag a helyzet a következő: Az uszítás általában mindenhol törvényellenes, az USA-ban is. Problémát szokott viszont okozni annak megítélése,  hogy egy bizonyos  szöveg ténylegesen kimertíti-e az uszítást. A magyar jog szerint elég nehéz kimeríteni az uszítást, mert az csak akkor valósul meg, ha az uszító szöveg nyomán tényleges, közvetlen  erőszak fenyeget. Ha azonban az erőszak nem csak fenyeget, hanem meg is valósul, akkor az uszítás bizonyítása triviálisan egyszerű. Pontosan ez a helyzet Trump esetében. Megvalósult az erőszak, nem kétséges tehát, hogy uszítás történt.

A Twitter lépése tehát abszolút jogos. Elmentek a végső határig, ameddig Trump posztjai még tolerálhatók voltak.

A fenti okoskodás azonban fölösleges. Ha trey százszor leírja, hogy a tényállás megítélése a bíróság kompetenciája és nem a Twitter CEO-é, akkor  százszor is hülyeséget ír. Amúgy trey önmagának is ellentmond:  Több helyen írja, hogy nála a törvényesség a határ, ahol már kitiltást alkalmazna. Akkor mégis csak ő a kompetens? Vagy állandóan szaladgál a bíróságra?

Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem lesz olyan szabályozás, ami rákényszerítene egy magánkézben levő sajtóterméket vagy közösségi oldalt, hogy olyan véleményeket közöljön, amivel nem ért egyet. Nem kell ehhez, hogy a vélemény törvénytelen legyen. Elegendő indok, hogy csak. Ha volna ilyen közlési kényszer, az a sajtószabadság végét jelentené.

De nem kell elkeseredni. Majd Pecina  megveszi a  Twittert és továbbadja M.L.-nek, esetleg az oroszok megveszik Orbánnak, és akkor  Kovács Zoltán lesz az istencsászár. Addig meg posztolnak a Hundubon.