1988-ban állandó balhé volt, hogy az úttörőség mindenféle hülye feladatokat osztogatott és senkinek nem volt kedve megcsinálni.
Voltak úttörő foglalkozások, bejött valami okostojás, aki a szocializmus nagyszerűségét méltatta, de nekünk az udvaron a foci jobban tetszett volna.
Az osztályfőnök beszélgetett az igazgatónővel, aki odavetette, hogy nem kötelező úttörőnek lenni, ha ez nem tetszik egyeseknek.
Gondoltuk, hogy ha nem kötelező, akkor kilépnénk, így az osztály fele el is tűnt az úttörőségből.
Egy hónap múlva bejelentették, hogy aki visszalép, annak tanítási szünet lesz egy napra, a többieknek viszont tanulniuk kell.
Az osztály jórésze visszalépett, de 6 társammal együtt mi iskolába mentünk tanulni, amikor a többiek szüneteltek.
A COVID oltás felvétele nem kötelező, ahogy szocialista hazánk építése sem volt az. Az összes tanár név szerint megismerhette azokat a diákokat a kötelező tanítás miatt, akik nem léptek vissza az úttörőségbe. Nagy szerencsém volt, hogy rohadtul nem érdekelte őket az egész. A saját bajukkal foglalkoztak, nem azzal, hogy ki úttörő és ki nem az.