Te tudod, de mint a régi vicc mondja "csak ne tegyék kötelezővé". Szerintem a csirkeepe igenis nem finom.
Na de komolyra fordítva a szót, az étkezési szokásaink változnak. Talán már leírtam máshol, hogy gyerekkoromban minden hentesnél árultak sertésvesét, sertés agyvelőt, marhatőgyet, tüdőt, sertés- és borjúmájat, marhagyomrot (AKA pacal), a sertéscsülökről nem is beszélve. Nálunk pl. gyakori fogás volt a vese-velő. Éttermekben lehetett rendelni rántott velőt, ez talán még ma is így van.
Tőlünk nyugatabbra ezek mind kutyaeledelek. Ma már nálunk sem nagyon lehet ilyesmit kapni, nyilván mert nincs rá igény. Külföldön tartózkodásom alkalmával hiányoltam pl. a csirkemájat, mígnem megtaláltam az állateledel részlegen. Frissen, gusztusosan lefóliázva. Azt is külföldön figyeltem meg, hogy a hentesárut festik, hogy szebb legyen. Nálunk egyelőre még csak vörös lámpa alá teszik.