Nézd, én neked most teljesen őszintén bevallom, halvány fingom sincs róla, az akadémiai szabályzat (ami amúgyis csak ajánlás...) alapján a rövid vagy hosszú i hang lenne-e az úgymond „helyes”.
DE NEM IS ÉRDEKEL.
És amiatt nem érdekel, mert abban az alakban ami nem toldalékolt a főnévi igenév -ni ragjával, egyértelműen HOSSZÚ az í alak.
Ennél is fontosabb a számomra, hogy ha hiszed ha nem, de én bizony amikor KIMONDOM a szídni szót akkor tényleg és igazán hosszú í-vel ejtem, és nemcsak most, de ez mindigis így volt kis korom óta!
Amint mindenki más is így ejtette a környezetemben.
Te tényleg és komolyan úgy véled, emiatt nem tudok magyarul? És nem tudott magyarul már apám se, anyám se, a nagyszüleim se, meg a szomszédaink se? Nem gondolod hogy kibaszottul nagy pökhendiség ez az állítás a részedről?!
De megkockáztatom hogy Magyarország lakosainak jelentős százaléka szintén így ejti, talán a többsége is. Azt pedig remélem te is tudod, hogy épp a magyar HELYESÍRÁS egyik legfontosabb alapelve a fonémikusság (amit sokan helytelenül fonetikusságnak neveznek...), ami azt jelenti hogy „úgy írjuk ahogy mondjuk”.
Minthogy én így mondom, úgy is írom, és kész, ez van. A nyelvtannácik pedig pukkadjanak meg oszt' csókolom.
Amúgy van egy olyan gyanúm, a régi helyesítási szabályzatban amit még gyerekkoromban tanultam, ott hosszú í lett volna a szídni-ben is. Nem esküszöm meg rá, de könnyedén lehetségesnek tartom. Azt pedig nem először írom már neked, élből leszarom hogy miként módosítják, nem vagyok hajlandó újratanulni X évenként.