Pontosan ilyen cuccot vettem, legalább 2 hónapig próbálgattam 100-tól 300-ig mindent.
A 100-as határ csak arra elég, hogy az embernek elmenjen a kedve. Igaz, hogy akusztikus zongorákat nem próbáltam (a bolti másfélmilliósokon meg a zongoratanárom pianínóján kívül), de bármikor leülök az FP-30 elé, szinte képtelen vagyok abbahagyni. Olyan apróság, hogy az escapement mechanizmust is lemodellezték, nade a múltkor jöttem rá, hogy milyen bámulatos kunsztot tud a cucc: ha hangtalanul lenyomsz egy billentyűt, majd egy oktávval arrébb ráütsz egy másikra, akkor - ahogy egy rendes zongorán - a felhangkapcsolat miatt berezonál a lenyomott hang. Nem tudom, ez máshol megvan-e, de nálam odavert, hogy a tökéletességre törekvés ilyen apróságokban is megjelenik.