A 2020-as év úgy érhet véget, hogy két ember is az Egyesült Államok elnökének nevezi magát.
Az alkotmány szerint az elektori kollégium szavazatait a Szenátus január 6-i ülésén számolják meg hivatalosan, majd előkészítik az elnök beiktatását. Ekkor olyan helyzet állhat elő, hogy a házelnökhöz, azaz Mike Pencehez, Trump alelnökénéhez kétféle elektori eredmény kerül, az egyik szerint Trump, a másik szerint Biden nyert. Ez alapján az alelnök válhat döntőbírává, és egyoldalúan bejelentheti saját és főnöke újraválasztását.
[...]
Mindez egy olyan alkotmányos válságot eredményezne, amiből nincs egyértelmű kiút, hasonlóra még sosem volt példa az amerikai történelemben. Január 20-án mindkét elnökjelölt megrendezheti a maga beiktatását, kettészakítva az országot.
[...]
Az alkotmány írói feltételezték, hogy az elnök mindig önként lemond majd a hatalmáról
A probléma alapvető oka az, hogy az amerikai alkotmány nem fogalmaz egyértelműen arról, ilyen krízis esetén milyen törvények érvényesek. Ahogy Barton Gellman írja, tulajdonképpen az sem egyértelmű, ki a végső döntőbíró az elnökválasztáson: az alkotmány szerzői látszólag azt feltételezték, hogy a választás vesztese mindig elismeri majd a vereségét, és önként lemond a hatalomról.
Ez az amerikai választások történetében eddig mindig így is történt, egyetlen kivétellel: 1876-ban, nem sokkal a polgárháború után a demokrata kihívó, Samuel Tilden vitatta az választás eredményét, mivel több államban is zavaros körülmények között tartották a szavazást, a számlálóbiztosok több százezer voksot érvénytelenítettek.
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2020/10/29/a-polgarhaboru-ota-nem-latot…
ok, ok, ez már a cikk szerint is a horrorforgatókönyv kategória, szóval ne reagáljuk túl. De mindenesetre érdekes.