Különösebben nem értek hozzá, ezért kérdezem: biztos, hogy ugyanannyiba kerül megoldani azt, hogy egy teljesen random módon változó forrás mellé állíts elő annyi teljesítményt, amire épp szükség van a hálózatban, mint ha egy viszonylag nagy biztonsággal tervezhető erőmű mellé csinálod ugyanezt?
Igen, ugyanannyiba. Illetve nem, mert összességében olcsóbb, a megújuló LCOE ugyanis kisebb, mint az atomenergia LCOE, ha ez utóbbiba beletesszük a minden egyéb költséget is, amit amúgy ki szoktak hagyni, akkor pláne.
Egy 2400MW-os atomerőműnél nem tűnik életszerűnek, hogy egyszerre minden blokk leálljon. De ha mégis, akkor is csak erre a 2400MW-ra kell fenntartanod tartalék kapacitást. Ezzel szemben pl. a teljes PV termelés megszűnik éjszaka.
Benne van a hatástanulmányában is, hogy üzemeltetési kockázat, pláne, hogy jelenleg 30 °C, de a jövőben ezt le kell vinni 28 °C maximális melegcsóva hőmérsékletre, a franciáknál például egy ideje már ennyi, idén és főleg tavaly komplett erőműveket kellett leállítani a hűtés elégtelensége miatt. A másik kockázat, hogy pont az aszályos időszakban lesznek fogyasztási csúcsok.
Tehát összességében gyakrabban, nagyobb teljesítménnyel és gyorsabb felfutással kell ki-belépkedned erőművekkel a szabályozáshoz. Ez így akárhogyan is, drágább megoldásnak látszik.
Most is pont ez történik, mi benne a drága?
A biomassza erőművekhez: van egy ismerősöm, akinek az a munkája, hogy erőművek számára vásárol biomasszát. Nemrég mondta, hogy szabályosan versenyeznek az OSB / pozdorjalap gyártókkal a fáért. Ez vajon meddig lenne fenntartható, és mennyibe kerül? Ezen kívül, érzésre nagyon hasonló a szénerőművekhez, amik nem épp a gyors szabályozhatóságról ismertek.
Az a helyzet, hogy a németeknél rendszerszinten gondolkodnak ilyenkor. A biomassza náluk egy komplex rendszer része, külön gyűjtik a bio-hulladékokat, egy részét komposztálják, egy részéből gázt állítanak elő, a maradékból meg biomassza tüzelő lesz. Az egy kényszer szülte faszság, hogy az erdőben kivágjuk a fákat és megy bedarálva az erőműbe, mint például Pécsett.
Szivattyús tárolásra Magyarországon alig van hely, és ahol korábban próbálkoztak ezzel, ott is megtorpedózták a zöldek, vagy a gát elé kerülő települések. Persze ha van akarat, nyilván meg lehet csinálni, de ki vállalja ezt fel?
Így van, ezt írtam is, ettől még a meglévő tározók és a mikro-tározók lehetőségek, nyilván más az ország helyzete, mint egy olyané, amelyikben sok a hegy és sok a meglévő víztározó.
Geotermikus energiára mennyi potenciál van az országban?
Kis túlzással bárhol fúrsz kutat, lesz termálvíz, kicsit tovább kellene fúrni, kiemelkedő lehetőségeink vannak ezen a téren... elég sok tanulmány foglalkozik a témával, errefelé nem divat, még fűtésre sem.