( BehringerZoltan | 2020. 08. 02., v – 20:43 )

Van itt egy rejtettebb ellentmondás is a modern tudománnyal kapcsolatban: előfeltételként meg kell abban állapodnunk, h a modern tudományt materialista/anyagelvű kategóriába kell sorolnunk, hisz mint korábban már szó volt, azon igyekszik, h elvágja magát teljesen a transzcendenstől. Ebből következően pedig szükségszerűen materialista, kell h legyen. Amit itt az MTA elnök úr is feszeget, a materialista felfogás szerint az anyag objektív valóságként létezik, a tudat ennek az objektív valóságnak a származéka, így tulajdonképpen az egész létezés, annak minden részletével (ide értve az emberi történelmet, vallásokat, kultúrákat, művészetet, de még a ránk váró jövőt is - egyáltalán mindent) eredendően az anyagban valami módon kódolva kellett léteznie. Ez egy végletes determinációt kell h jelentsen a létezés lefolyására vonatkozóan. 
Máris rátérek az ellentmondásra. A modern tudomány célja állítólag, h megértse a világ működését. Ez hazugság annyiban, h nem a teljes igazat mondja el. Ugyanis fel kell tennünk a kérdést, h milyen célból kívánja megismerni a tudomány a világ működését? Erre pedig az a válasz, mert meg akarja változtatni azt. Be akar avatkozni a világ működésébe - valamilyen erősen vitatható elvek mentén. Tehát ez oda konkludál, h a modern tudomány célja valójában a világ működésének megváltoztatása. És itt érthető tetten az ellentmondás. Az anyagelvű modern tudománynak kvázi hinnie kéne az anyag által létrehozott világban, bizonyítania kéne annak tökéletességét - és egyáltalán nem lenne szabad arra törekednie h a változtatás szándékával beleavatkozzon pl azzal, h a meddőt termékennyé teszi. A beavatkozás szándéka önmagában arra bizonyíték, h a modern tudomány saját magával meghasonulva hisz egy feljebb való igazságban, egy olyanban ami nem következik anyagelvűségből.  

De más: pl Karl Popper sem tud mit kezdeni az első mozzanattal! Logikailag leírhatatlannak tartja egy tudományos felvetés alap intuícióját! Maga az ötlet, az elgondolás a tudományosság keretein kívülről kell h érkezzen, így ez eredendően kialakít egy hierarchiát a tudományosságon kívüli és belüli tényezők viszonyában, ami összecseng azzal, amit magam is írtam korábban, h a transzcendensnek alárendelt szerep lehet csak a tudományé.