"Igen, azt hiszem trollkodni akarsz. Ezt arra alapozom, hogy most is mit írtál utolsó mondatodként? Íme, ezt:
Amúgy meg LFS=Linux From Scratch, magyarul= LóF@szaSeggedbe"
Te idözavarban szenvedsz. Amikor olyn hangnemben irtál még nem alapozhattál erre a kijelentésemre, mivel azzal még az ezt megelőző válaszomra reagáltál. Legfeljebb ezzel a reakciómmal csak a feltételezésedet erősítettem meg.
Na de nem úgy van ám az kérem szépen!
Mit irtam a lófaszozós levelem elején?!
Ezt: "De ha ilyen hangnemet akarsz legyen"
Itt kapcsoltam át trollmódba. Bár mivel sokak szerint meg szerinted sem vagyok troll, akkor mégsem kapcsoltam át. Maradjunk simán a kötegedő, bántó hangnemnél.
"Eléggé beteg és perverz fickó lehetsz tudod, hogy állandóan a seggeken jár az eszed"
Megpróbálok felsüllyedni a szintedre. Az embereket a vágyaik és a félelmeik irányítják. A félelem elég összetett. Minden ember személyisége a gyerekkorában ért élmények és traumák alapján formálódik.
A seggmánia sajnos gyerekkoromból és fiatalkori élményeimből adódik. Nem, nem rakott seggbe semilyen buzi.
"A múltkor is azt írtad nekem - ráadásul ismételten! - hogy Hajbazer seggébe lóg a nyelvem, vagy valami ilyesmit. Mindössze azért mert udvarias stílusban írtam neki. Tehát ezt írtad s amikor némileg bemorcosodtam ezért és felhánytorgattam neked, te határozottan kijelentetted hogy fenntartod ezt a nézetedet. Megismételted..."
Látom nem bírsz kitérni hajbis beszólásomból.
Valami tüske benned maradt emiatt. Csak próbálod rám fogni. Nem én vagyok a baj. Vagy csak annyiban, hogy rátapintottam egy érzékeny pontra, ugyanis most megnéztem és nem reagált rá hajbi a mai napig sem. Ez biztosan odabaszott az egódnak, mivel kedves voltál vele és rád sem szarik. Juj!
Két lehetséges eset van:
1. Valóban okos és még aránylag normális is, bár Te isteníted. De akkor egy fasz Veled szemben.
2. Álláspontoddal ellentétben azért valamennyire mégis troll. Tehát tévedtél. de ezt nem tudod beismerni. Nem is kell.
Mindkét eset sérti az önérzetedet.
Én a kettesre szavazok. Jó, tegyük fell nem troll, de akkor sem teljesen egyenes. Hogy merészel fittyet hányni a keresztkérdésekre. Egypárat kapott a win7-es tudományoscikkéhez, aztán részben vagy sehogy nem válaszolt.
Nem az a gáz, hogy egy másik emberrel barátkoztál, hanem az, hogy egy olyannal, aki leszarja a fejedet. Ez nagyon rosszul esik neked. Szegény. Tudod mit! sajnállak és tudod miért? Mert az is odaver az egódnak, ha sajnálnak.
A beteg kijelentéssel meg vigyáznék a helyedben. Te is az vagy. Max nem úgy, mint én.
"Hát drága gyermekem ez ocsmány modor!"
Azám!
"Megismételni a sértést ahelyett hogy elnézést kértél volna érte..."
Most is megismétlem, sőt tetézem. Egy félkegyelmű féltroll valogát nyaltad!
"Ezek után írhatod nekem milliószor is hogy te ennyire meg annyira tisztelsz engem meg akármi, HIÁBA, amíg időnként ilyen beköpéseket engedsz meg magadnak!"
Irtam már, hogy próbállak, de nem megy, mert rossz példát mutatsz.
"Addig bizony igenis az van, hogy nem társaloghatok veled olyan udvarias stílusban (holott szeretném! ) mint Hajbival (aki még sose sértett meg engem!), mert ha megtenném még azt a merőben alaptalan következtetést vonnád le belőle hogy a nyelvem nem csak Hajbi de a Te seggedbe is belelóg..."
Az a baj, amit most gondolok az nem hogy nem fog megnyugtatni, de egyenesen felháborít. Nem a Te nyelved lóg az én seggembe, hanem az enyém a tiédbe.
Annyira jól esik, hogy törődsz velem. Gyere nyalok még. Jó már?
"El tudom képzelni, a fölényes stílusom bánt téged,"
Ez fordítva is igaz!
"de ez van, ezt kell szeretned MINDADDIG amíg vissza nem veszel a nagy arcodból velem szemben, azaz nem írsz ilyesmiket hogy valakinek a seggébe lóg a nyelvem, me nem írsz ilyesmiket hogy az LFS miatt a ló micsodája az én seggemben van meg hasonlók!"
Megnyugtatlak az az LFS egy rögtönzött megnyilvánulásom volt. Szar poén szószerint, de gúnynak megtette a hatását.
"Tudod - ismétlem - az én kultúrköreimben nem ez az elfogadott stílus. Na nem mintha én nem használnám... a regényeimben! Igen, használom, még gyakran is! Csak tudod ez a stílus a műveimben a GONOSZ vagy legalábbis BUNKÓ szereplők karakterizálására van fenntartva, azaz a „negatív” és emiatt nem rokonszenves szereplők attributuma!"
Figy! Írjál bele engem egy regényedbe! Szívesen lennék karakter!
"Márpedig én nem igazán akarok bármiféle kapcsolatot is fenntartani nem rokonszenves fazonokkal, ha megbocsátod... de ha nem, akkor is ez a helyzet."
De megbocsájtok. Mert bírlak. Tudod miért? Mert hasonlóan beteg nárcisztikus nagyképű és önimádó fasz vagyok, mint Te. Emiatt valójában te is komálsz engem. Ezért is reagálsz a böfögéseimre. Jó ebben azért az egód is hajt. Mellesleg a betegek komálják egymást. Gyere! Nyaljuk egymás ánuszrózsáját! Előre szólok azért Te húzod a rövidebbet. Mivel én nem bogarakat eszek, csak nyugati szemetet, így az ürülékem is rosszabb állagú. Emiatt a végbélnyílásom sem nyújt olyan kellemes közérzetet, hiába mosom szájvizzel.
Fujj. Ez gusztustalan! Elnézét kérek az olvasóktól, de muszáj volt. Téged akarlak elrettenteni, nem őket.
"Nem, nem haragszom rád még most se. Szerencsétlen lelkibeteg fazonnak tartalak csupán, aki eszeveszetten vágyik arra hogy VALAKI legyen mások szemében, hogy figyelemre érdemesítsék, és a pillanatnyi figyelemadagot - jobb híján - mások piszkálásával, gúnyolásával, sértegetésével akarja elérni. Sajnállak érte, mondom."
Sajnálásod hidegen hagy,
mert számomra idegen vagy.
"Lehet hogy itt a HUP-on sokan engem is „lelkibetegnek” tartanak, ami még igaz is lehet valamilyen szinten, de hozzád képest makkegészséges vagyok az biztos is!"
A makkom nekem is egészséges. (Necsak mindíg a seggről szónokoljak)
"De segíteni sajnos nem tudok rajtad, így a legjobb amit tehetek az, hogy amíg a modorod - legalább ÉNFELÉM - meg nem javul de drasztikus mértékben ám,"
Milyen önző vagy. Az, hogy másfelé sem vagyok illedelmes az már nem érdekel.
"addig egyszerűen „lepattintalak” magamról."
Látom. Ezért válaszolsz minden böffenésemre és komplett szónoki beszédet tartasz Érdekellek, komálsz. Pont.
"Nem tehetek másként. Ilyen stílusban valóban nem lehet barátság köztünk."
Már megint a barátság. Állandóan a barátsággal jössz nekem, Mondom, hogy bírsz. Annyira bírsz, hogy szeretnél a barátom lenni. Nálam annak komoly feltételei vannak ám! El kell végezned egy tanfolyamot. Meg kell tanulnod a használati útmutatómat. Irtam magamról egyet. Ilyenek vannak benne:
Mielőtt szerelőt hívna. Példaesetek:
1. eset. Nem tesz tiszta zsákot a szemetesbe, miután kivette az elhasználódóttat, embert öl. Megoldás: Ne szóljon be neki. Ha nem szólt be, akkor nem járt a kedvében.
"Szerettem volna pedig, de így nem megy, na."
Tudom. De semmi értelme. Nekem olyan barát nem kell, aki ötvenezer kilóméterre lakik és soha nem találkozom vele az életben. Meg amúgyis. Nagyon nehéz eset lehetsz. Nem tudnálak elviselni. Két perc után elvágnám a torkod és meginnám a véred. Bár az igazat megvallva. Ennék is belőled. Állítólag az emberhós édeskés. A tiéd egzotikusabb lehet, mert bogarakat zabálsz. Ezt nem is értem. Undorodsz a segges meg szaros megnyilvánulásaimtól ,merg azt gusztustalannak tartod, azt meg felháborítónak, hogy számomra összeférhetetlen, hogy a jó nők szarnak, bezzeg a bogarat meg jóízűen elcsámcsogod. Ettől függetlenül megnéznélek élőben. Szerintem meglátnálak és könnyese röhögném magam. Ilyen borult elmének csak röhejes fizimiskája lehet.
"Nem leszek a lelki szemetesládád, de az érzelmi lábtörlőd se, akibe rossz pillanataidban büntetlenül beletörölheted a lelki sérelmekkel telemocskolt tappancsodat, hogy némi költői képzavarral éljek."
Ezt nem is várom el tőled. De érts meg Te akarsz az én barátom lenni, nem én a Tiéd.
Én nem tudok egy olyan embernek a barátja lenni, aki szintén leki sérült és a hozzá hasonlókat ugyanúgy fikázza, ahogy őt.
Nem tudok és nem is merek oyn emberrel barátkozni, aki bogarakat eszik. Nekem ez nagyon undorító. Inkább ennék meg nyersen egy kis húsdarabot a hátsó fertájadból, mint bogarat. Most mondhatod, hogy már megint a segg. Azért az, mert ha onnan vágnak ki valamit, az még visszanő. Nem kl az életedet adnod, hogy beléd kóstolhassak.
Azt áruld már el írókám, zsenikém. Miért van az, hogy kint élsz, egy csomó irományod van az elektronikus könyvtárban, de nem vagy nagy nyilvánosság előtt elismert író. Rákerestem a rendes neved alapján és nem találok semmit. Miért nem futottál be?
Tudod mit! Ne úgy vedd, hogy én kérdezem, hanem mindenki. Más is kíváncsi. Erre válaszolj, ha másra többet nem is méltatsz.