Próbáljunk tapasztalatra hagyatkozni. Szokásos fariezusi viselkedés: ugyan a statisztika is engem igazolna, csak azért teszed fel ezt a kérdést, mert
a) túl nagy munka előásni a statisztikát, egy vacak hozzászólás igazolásához egész egyszerűen nem éri meg, nem egy perben kell az igazamat védenem
b) ezekről nem készül statisztika, mert a főbb politikai áramlatnak ehhez nem fűződik érdeke, még a végén igazolódna a tapasztalat
Tehát legyen annyi elég, nem húzom a strigulát, csak itt élek, tapasztalok. Mondok példát is. Már van vagy 20 éve, amikor néger faszi Astoria közelében „elejtett” - értsd: eldobott - egy akkoriban még bankkártya méretű SIM-kártyát - ha jól emlékszem, de nem a tárgy mibenléte az érdekes. Valóban jóhiszeműen felvettem, vissza akartam neki adni, mire mondja, neki nem kell. Ott álltam egy néger fickó szemetével a kezemben megalázva, amit aztán én dobhattam ki, s amivel Budapest utcáját szennyezte, ráadásul úgy, hogy én naiv még örültem is, hogy ez a gyökér elhagyott valamit, biztos örül majd, ha visszaadom. És nem érdekel, hogy te erről mit gondolsz, nem érdekel, hogy ez megtörténhetett volna velem egy magyar születési fickó esetében is. Ez az interakció egy néger fickó és köztem történt meg abban a városban, ahol születtem. Ez nekem trauma, engem bánt, engem megalázott.