Ennyi, így kellene.
A rossz viselkedés amúgy már korábban kezdődik. Kislányunk óvodás, ott is van két Brendonka. Brendonka 1. úgy "tanulta" otthon, hogy nyugodtan köpködhet a padlóra. Anyuka, apuka, biztos rendszeresen köpköd otthon is, a földes padlónak lehet még használ is...
A jó édes anyukája egyszer úgy szólt rá az óvodában, amikor ismét mindenki előtt köpködött és gondolom észrevette, hogy minden szem rászegeződik: "fiam mondtam már, hogy az óvodában ne köpködj!". Tetszik érteni, nem hogy ne köpködjön egyáltalán...
Ez az egész mindenki mást azért is zavar, mert az óvodások egymástól is tanulnak és volt hogy a kislányunk is köpködött itthon, mert hát Brendonka is ezt csinálta...
Másik Brendonka meg folyton rendőröset akar játszani, azt amikor elviszik az embert...
Persze, nem csak Brendokáékkal van gond. Van olyan nem-Brendonka akinek ha nem tetszik valami, akkor simán elkezd verekedni.
Egy csomó energiánkba kerül, hogy a többi gyerektől eltanult rossz dolgokat kineveljük a gyerekünkből.
Az óvónők is nagyon panaszkodnak, hogy minden évben egyre több gond van egyre több gyerekkel.
Aztán a szülők... Az egyik gyereke a legtöbb óvonő szerint problémás, mármint orvosi eset (a testvére is az volt, mert ő is ugyanoda járt), de a kedves szülő fel van háborodva, hogy hogy gondolják hogy a gyerekével gond van. Nem hajlandó elvinni a gyerekét megvizsgáltatni, hogy megfelelő kezelést, gondoskodást kapjon, mert az ilyen gyereknek tartanak egy külön embert aki csak vele foglalkozik, de ha nincs róla papír akkor nincs mellé ember.
Ezen kívül ahol csak teheti lehordja az óvónőt, akinek ugye a szakmája, hogy az ilyesmit felismerje, hogy mennyire nem ért hozzá, stb...
Azt hiszem ugyanez az anyuka volt az aki egyszer elszólta magát és elismerte, hogy ő tudja, hogy elrontotta a gyerekét, mert mindig elérakta a táblagépet, tv-t és a gyerek egész nap azzal volt.