( locsemege | 2019. 06. 09., v – 15:35 )

Még mindig nem értjük egymást. Nem arról beszélek, hogy az állam szempontjából nézve mi lehet a sorkatonaság szerepe. Az egyén szempontjából nézem. Cinikus leszek, s azt mondom, cseszheted a fenkölt gerincességet, ha más a valóság, s a fiatal az életben a valósággal fog találkozni, nem pedig az idealizmusoddal. Szerintem a magyarországi balliberális erők épp ezt nézik be csúnyán: álmodnak egy ideális világot, majd abban az ideális környezetben kitalálnak különféle dolgokat, hívószavakat, amelyre aztán nem ugranak elég sokan. Azért, mert nem a valóságból indulnak ki.

Amúgy nem hegyeztem ki szélsőséges életkörülmények között élőkre ezt. Viszont akárhol, akármilyen körülmények között is él valaki, nem volna rossz, ha pánikolás helyett az adott helyzetben a legjobb döntés meghozatalára lenne képes egy háborúban, netán tudna mit kezdeni a fegyverrel, sőt azt sem árt, ha tudja, ez nem a filmek világa. A szenvedés, a halál valódi.

Továbbá a szabadság nem jár, azért harcolni kell. Meg kell tanulni, hogy lehetnek olyan élethelyzetek, amikor nem vagy szabad, ezt bizony pszichésen és fizikailag túl kell élni. Ennek folyománya lehet, hogy nem adjuk fel a szabadságunkat, nem mondunk le a szuverenitásunkról, azt a szánalmas hibát pedig végképp nem követjük el, hogy mindezt önként tesszük. (Facebook, EU és effélék.)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE