Beszélgettem építészekkel, műszaki ellenőrökkel, és a következő derült ki:
- 2021-től az egyes szerkezeti elemekre vonatkozó elvárt hőátbocsátási tényezők nem változnak;
- 2021-től a ház éves energiafelhasználásának 25%-át megújulóból kell fedezni;
- biomassza (vegyestüzelésű kazán stb);
- napelem;
- ... és még nem tudom, mi;
- ha van a nappaliban kandalló, akkor az is megújulónak számít függetlenül attól, hogy nem napi szintű fűtésre lesz használva, hanem inkább hangulati elemként;
- az építészeti tervnek (azaz amit az építésztől kapok) nem kötelező eleme a részletes gépészeti kiviteli terv, sem a részletes villamos kiviteli terv;
- a tervben a ház számított éves energiafogyasztását illene feltüntetni;
Átgondolva a lehetséges megoldásokat (gázfűtés, villanyfűtés, hőszivattyúk, légkondik stb) ez tűnik most befutónak:
- hagyományos gáz kondenzációs kazán radiátoros központi fűtéssel;
- vezérelt áramra kötött villanybojler a melegvízhez;
- nappaliba kandalló hangulati elemnek és a 25% jogszabályi kötelezettség lefedéséhez. Ez az esetünkben kb. 6-9kW-os kandallóbetétet fog jelenteni;
- ha még belefér, akkor napelem, a kezdeti időkben kis csúcsteljesítménnyel, mondjuk 1kWp, ez a villanyszámlánk csökkentésére, illetve ez is beleszámít a 25%-ba;
Ha mondjuk 10 év múlva bedöglik a kazán és időközben felkerült még több napelem, lett Paks2, beüzemelték az első magyar fúziós reaktort stb. akkor egyszerűen át lehet térni villanyfűtésre a központi gázkazán villanykazánra való cseréjével. Addig is, a gáz kb. fele annyiba kerül, mint a villany, gázbekötésem, szerződésem van, tehát nincs extra kiépítési költség. A gáz esetében megvan az erős külföldi kitettség kockázata, de a villany esetében is vannak gondok (instabilitás, folyamatos import).