A kislányomat úgy kell elképzelni, hogy semmi nem megy neki, mindig segíteni kell a megoldásban. A tanítónéni elküldte matek versenyre, szülőként gondoltam: tapasztalat szerzésnek jó lesz, a teljesítményét 100-ból 30 pontra tippeltem. Az előző 5 év matekverseny feladatait végigvettem vele, gondoltam 30 pontra képes önállóan is.
A kislány 100-ból 76 pontot írt, az iskolában a harmadik legjobb eredményt. Én készültem fel vele, amikor a feleségem mondta, hogy ennyit írt, az első kérdésem az volt, hogy most hülyéskedsz? :)
Nem egy magolós típus, utálja a monoton feladatokat, játssza az eszét, hogy nem érti és inkább mesét akar nézni. Több napon át matekoztam vele és a tényleges tudását kevesebb, mint felére értékeltem, mint amit produkált.