> Nem írta, hogy biztos nem Európában.
Jogos! Mar paran felhivtak ra a figyelmem, hogy ne tulozzak ervelesben, mert zavaro. Ugy latszik ideje megfontolnom a dolgot :)
> Egyébként meg nem tök mindegy, hogy hol fejlődött ki egy előnyelv, amit utána mindenféle népek átvettek és keresztül-kasul hordozták?
Ne haragudj, de amig ilyen levezetesekkel talalkozom az etimologiai szotarakban:
"Ḥarats, חרץ (karac) -> ...(???) -> Proto-Indo-European *gred- -> Proto-Germanic *krattōną -> Old High German krazzōn, chrazzōn -> kratzen -> karcol -> (elvonas) -> karc"
addig hadd szolaljon mar meg a bullshit detektor a fejemben! Mert en azt meg elfogadnam, hogy a magyar karc a nemet kratzen-bol jon, de azt mar kevesbe, hogy a *krattōną alakbol fejlodott vissza, tok veletlenul pont felveve a bibliai heber altal fennmaradt os-format. Hamming-tavolsag, entropia, meg Occam borotvaja, vagy mi. The curious case of Benjamin Kratzen...
> a finnugor nyelvek beszélőinek 97%-a Európában él. Ez a mostani helyzet. Most tényleg a XXI. századi állapot alapján akarja valaki megmondani, hogy 4000 évvel ezelőtt hol beszélhették a nyelvcsalád előnyelvét?
Most, ha feltetelezzuk, hogy a Mario Alinei altal felvetett Uralic Continouity Theory-ban van valami igazsag (miszerint a magyarsag a Karpat-medenceben/Eszak-Italiaban (etruszk) tartozkodott az IE expanzio idejen es a tobbi urali nep is mar a helyen volt), akkor te mit vonsz le a kovetkezo animaciobol?
https://www.youtube.com/watch?v=6YGZ-AAYYZg
Ha jol latom, a finnek igazan "el se mentek", aztan meg tok hirtelen ujra megjelentek. Vesd ossze a fenti videot a topicban mashol emlitettekkel, az evszamokkal, a Romai-birodalom fennallassaval, az osszeomlasat koveto Karpat-medencebe valo "betoresi", vagy "visszafoglalasi" kiserletekkel...
> Amúgy úgy olvastam valahol, hogy 3 nagy nyelv volt, amit népek közötti kereskedésre használtak
Es ezert is nyitom ezeket a topic-okat, hogy ilyen informaciokat kapjak :) Erdekelne a forras/link, ha netan eszedbe jutna, erdekesnek tunik a dolog.
> Ezért kell nekünk magyaroknak megőriznünk a nyelvünket, más nem fogja megőrizni helyettünk.
Igy van!
Szerk: a fenti oroklodesi levezetes kulonosen erdekes annak fenyeben, hogy az Etimologiai szotar azt irja:
karcol: A szócsalád alapja a karcol::német (feln.) jövevényszó.
karistol: Származékszó egy fiktív tőből. ⊗ A szótő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű és a karmol, esetleg a korhad szócsaládjával lehet összefüggésben
karmol: A szócsalád igéi egy fiktív tő származékszavai. ⊗ A szótő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű és a karistol tövével, esetleg a korhad szócsaládjával állhat összefüggésben.
https://imgur.com/a/7gUGhf7
CzF:
Kar: 2) Mint hangutánzó: erős metszést, vágást ezekben és származékaikban: kard, karó, karcz, karczol, kardács, kirakány.
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-sz…
V.o: "Ḥarats, חרץ (pronounced with a hard h), inscribe, cleft, chisel.
Szerintem a "tudomanytalan" CzF fele ertelmezes nagyobb osszhangban van a modern tudomany altal feltart hang-jelentes viszony kerdeseivel, mint a hivatalos etimologiai...
Szerk2:
kard – Iráni eredetű: oszét, újperzsa kard (‘kés’), óperzsa krti; a magyarba az alán nyelv közvetíthette.
karó – Ótörök jövevényszó a csuvasos rétegből; ma már csak a törökség más ágaiból mutathatók ki az oszmán-török kazik, ujgur kazuk formák. Az átvett ócsuvas forma *karug lehetett.
kapa – A szócsalád valódi alapja a kapál ige, amely szláv eredetű: szerb-horvát, szlovén kopati, szlovák kopať; az átadó nyelv akármelyik lehetett. A ~ későbbi elvonás az igéből.
karcer – ‘börtön’; ‘iskolai diákzárka’. A latin carcer (‘börtön’) átvétele; elavult szó.
karcinóma – ‘rákos daganat’. – karcinogén: ‘rákkeltő’. Orvosi szakszavak a görög karkinosz (‘rák’) és gennaó (‘nemz, létrehoz’) elemekből.
karszt – ‘sziklás, kopár, vízben szegény mészkőhegység’; ‘‹összetétel előtagjaként› a szénsavas víz mészkövet oldó hatásával kapcsolatos’: karsztjelenségek, karsztvíz. Származékai: karsztosodik, karsztosodás.
Német vendégszó (Karst), a Dinári Alpokban fekvő Karszt hegység nevéből (es az vajon mirol kapta a nevet?), amelyben ilyen jelenségeket lehet megfigyelni.