( gsimon | 2006. 08. 03., cs – 13:23 )

Nos, én nem 'shoppingolni' járok, hanem bevásárolni, 'ly'-nal írom az 'ilyen'-t, akár nem trendi, akár nem divatos, magyarul beszélek, magyar vagyok, nem szégyellem, hogy az vagyok, és hazaáruló gerinctelen féregnek tartom, aki szégyelli, és mivel hallgatok magyar zenét is, olvasok magyar könyveket is (apropo: olvasok könyveket), verseket is, és mivel bármilyen furcsa is, napjainkban is keletkezik ezekből is elég sok és elég jó, nem tartom halottnak a magyar kulturát. Igaz, hogy a multikulti-imádó hazátlan talpnyaló banda leplezni igyekszik, hogy van ilyen és még nagyon is él a magyar nemzet. Nekik igazán sajnálatos, de hál'Istennek a propagandájuk messze nem fedi a valóságot.
Most kezdődött meg a Magyar Sziget, ha szeretnél magyar zenét hallani, nézz ki. Igaz, hogy van olyan is, ami erősen, khm, sérti a libsi füleket :), de széles a skála, találsz szelídebbet is.
Augusztus második felében lesz a Budai Várban a Mesterségek Ünnepe, ha érdekel a napjainkbeli magyar kézművesség, nézz el oda Te is.
Vagy egy-másfél hónapja volt a könyvhét, végigjártam a kiadók standjait, félhavi fizetésem hagytam ott még az árengedmények mellett is, de tízszer annyi könyvet szerettem volna megvenni, mint amire futotta. Egy hétig tartott, míg végigolvasgattam mindent, amit vettem, de az elgondolkodtatóbb részeket még most is vissza-visszaolvasgatom, és találok új gondolatokat.
Ruházat. Nézz le bármelyik hagyományőrző boltba (pl. a Móricz Zs. körtéren a Szkítába), találsz a használati/ruházati tárgyakból (öv, övtáska, póló, kulcstartó, irattárca, téli sapka, stb.) olyasmit, ami minőségben még jobb is a 'tacskó gazdaságos' meg kínai fröccsöntött/műszálas bóvlinál, és a mi motívumainkkal, jelképeinkkel vannak díszítve, ékszert (nyaklánc, gyűrű, fülbevaló, karkötő) szintén minden kategóriában (bőr, szőttes, ezüst, arany) találsz, és nekem személy szerint legalábbis inkább tetszik egy dédanyám-korabeli virágmintás falvédő, mint egy cseng-csung-feliratos plakát.
Bevásárlás. Közvetve vagy közvetlenül mindegyikünk készít valamit, aminek szeretné, ha keletje lenne (kivéve a naplopó politikusokat, junior sales assistantokat meg a médiaszociológus- és reklámkommunikátorokat), ehhez pedig az kell, hogy egy magyar ember lehetőség szerint hazai termékeket válasszon, ha ez nem válik hátrányára. Azt hiszem, ezt nem kell agyonmagyaráznom. Nos, ehhez annyi kell, hogy Te is ezt tedd. Bármennyire furcsa, a legtöbb esetben találsz magyar terméket, a gyümölcslétől a cipőkanálig mindent, ami minőségileg és ár szerint is kb. egyenértékű az importtal. Egyszer szánj rá egy bevásárlásnál tíz percet, hogy végignézed a polcon lévő dolgokat, hidd el, fogsz találni. Ha akarsz, tudsz segíteni. Ha akarsz...

Szóval messze nem halott még a magyarság ügye, csak oda kell figyelni kicsit, és akiben legalább a szándék megvan, annak rá kell irányítani a figyelmét a lehetőségekre.
(Ha meg ne adj'Isten tényleg neked lenne igazad? Az lenne a nap, ahonnan már semmi vesztenivaló nem lenne, és nem lenne más hátra, mint... de ezt inkább hagyjuk.)